20. Féltékenység

Sziasztok! Bocsi, hogy tegnap nem hoztam a részeket, de rengeteget kellett tanulni és próba is volt, úgyogy este fél kilencre értem haza...Sorry mégegyszer...apropó egy kis szavazás: Tervezek egy olyan részt, ahol Kendall elmegy a Heffron Drive turnéra és magával szeretné vinni Aria-t. Menjen?
a, igen, szeretném őket kettesben látni
b, nem, mert már elég volt a nyáladzásból :D
~ by. Aria:)

20. Féltékenység

Hatalmas csapkodásra ébredtem. Gyorsan kirohantam és Logan-t találtam kint.

- Mi…mi a baj?

- Jenna…Jenna a baj!

- Miért? Mit csinált?

- Emlékszel Niall-re?

- Igen. Mi van vele?

- Ma reggel közölték, hogy elmennek szörfözni együtt.

- És ebben most mi a rossz?

- Aria! Jenna-Niall-Együtt-Szörföznek!

És akkor leesett.

- Te féltékeny vagy!

- Igen! Vagyis…nem kellene annak lennem, de…

- Megértelek. Én is folyton ezt csináltam, de… - sóhajtottam - Jenna nem ilyen és ezt te is tudod. Sose csalna meg téged! Amúgy…hol vannak a többiek?

- Len vannak és kosaraznak…

- És engem nem ébresztettek volna fel…

- Menj le utánuk…

- Te nem jössz?

- Nem hiszem, hogy akarom én azt látni.

- Na nem! Ezt nem játszunk el - mondtam, rávettük a fürdőruhánkra a rendeset és a karjánál fogva leráncigáltam a partra.

Elsőként Kendall látott meg. Odafutott hozzám, felkapott és megcsókolt.

- Szóval nem ébresztettél volna fel…

- Ne haragudj. Olyan édesen aludtál.

Kendall elképesztően szépen mosolygott rám ezért kénytelen voltam megbocsájtani neki.

- Beálltok? - kérdezte Harry.

- Én…nem tudok kosarazni…

- Majd megtanítunk - mondták egyszerre.

- Oké - mondta Zayn - Próbálj kicselezni!

Sikerült is volna, ha nem folyamodik aljas módszerekhez és meg nem csikiz.

- Én jövök! - mondta Kendall és szó szerint kiütötte a nyeregből Zayn-t.

Őt sikerült kicseleznem. Egy puszi volt a jutalmam. Louis Szandit próbálta tanítani, de összeakadt a lábuk és mindketten elestek. Harry-vel és James-szal végigröhögtük az egészet. Észrevettem, hogy Logan magányosan üldögél a padon.

- Hali! Mi a baj?

- Szerinted mikor érnek vissza?

- Fogalmam sincs. De ne gondolj már folyton erre. Ők csak jó barátok oké?

- Oké…

- Na gyere, együnk valamit.

Elrángattam őt egy tengerparti bárba.

- Koktélt?

- Köszi!

- Nem értelek…te, hogy tudtál megbocsájtani Kendall-nek miután megcsalt?

- Úgy, hogy nagyon szeretem és láttam rajta, hogy ő is bánja a dolgot…Ugye nem arra gondolsz, hogy megcsal téged?

- Nem, de hogy is! De már nagyon régen elment…

Ekkor, mintha a sors akarta volna úgy, hirtelen megjött Jenna…vagyis inkább futott és ledöntötte a földre Logan-t.

- Jajj! Úgy hiányoztál!

- Nekem is te. Hol voltál ennyi ideig?

- Öhm…Bocsi csak Niall…

Erre elkomorodott az arca.

- Mi a baj Loggie?

- Semmi,  csak ÁH mindegy!

- Most már mondd…

- Csak nem támogatom annyira ezt az ötletet, hogy Niall-el legyél…

- Semmi okod féltékenynek lenni. vele csak haverok vagyunk. De ha ennyire gáz, akkor legközelebb sehova sem megyek, nehogy féltékeny legyél!

- De, most…

- Tudod, hogy utálom, ha féltékenykednek alaptalanul.

- Tudom…de nem vagyok féltékeny…

- Akkor?

- Csak kicsit furcsáltam, hogy ma alig szóltál hozzám…

- Mert siettem…most is sietek, úgyhogy megyek is! Sziasztok! - mondta és elviharzott.

- Na? Látod, erről beszéltem…

- Megyek, beszélek vele.

Gyorsan leugrottam a székről és Jenna után futottam, aki egy pálmafa mögött ült összehúzott térdekkel. Azt hiszem sírt.

- Mi a baj?

- Hallottam a reggeli beszélgetéseteket…Tudom, hogy féltékeny és hidd el, hogy ismerem annyira, hogy nem fog leállni ezzel a dologgal, pedig hiába mondom neki, hogy Niall-el csak barátok vagyunk…

- Hiszek neked…Tudod ez vicces.

- Micsoda?

- Épp most békültünk ki Kendall-el ti meg most vesztetek össze…

- Mi nem vesztünk össze! Illetve, nem tudom, hogy összevesztünk-e.

- Gáz. Igazából szeretnék többet mondani, de nem tudok…

- Mindegy is…egy kicsit egyedül hagynál kérlek?

- Persze - mondtam és visszamentem a szállodába.

- Szia cica! - köszönt Kendall és megcsókolt, elég hosszan ahoz, hogy megint az ágynál kössünk ki.

*

Ismét hatalmas csörömpölésre ébredtem. Azt hiszem, hogy elaludtam Kendall mellkasán.

- Mennyi az idő?

- Hajnali három…Mit csinálhatnak ezek ilyenkor?

- Fogalmam sincs…Na és te miért maradtál fent ilyen sokáig?

- Szeretem nézni, ahogy alszol. Szerintem én kimegyek és…

- Ne, hagyd csak, majd én! - mondtam és kiballagtam.

Csodálatos reflexemnek köszönhetően sikeresen kitértem egy felém repülő váza elől. Logan és Jenna már megint veszekedtek…

- Itt meg mi a fene folyik?

- Mindenért ő a hibás - mutatott Jenna Logan-re.

- Elég legyen! Mi történt?

- Már megint azzal jön, hogy megcsaltam Niall-el!

- Hé,hé! Ne túlozz. Nem azt mondtam, hogy megcsaltál vele, csak azt, hogy amióta idejöttünk, állandóan csak rajta jár az eszed!

- De már egy csomószor elmondtam, hogy téged szeretlek a legjobban és senki más nem léphet a helyedbe…Áh, mindegy. És én még komolyan veled terveztem közös jövőt - kiabálta és egy bőröndöt vonszolt maga után.

- Jenna? Hová mész? - kérdeztem.

Ekkor már a többiek is kijöttek a szobájukból és hallgatták ahogy próbáltam meggyőzni Jenna-t, hogy ne menjen el. Természetesen sikertelenül, mert a "Soha többet nem akarlak látni!" mondattal becsapta maga mögött az ajtót.

- Ez komolyan mondom hihetetlen! - mérgelődtem és utána futottam. - Mégis hova mennél?

- Vissza, haza!

- Te is tudod, hogy nem mehetsz vissza Los Angelesbe…

- Nem úgy, hanem tényleg haza!

- Jézusom! Min veszhettetek ennyire össze?

- Tudod a túlzott együttlét megárt a kapcsolatnak. Most szükségem van egy kis időre.

- Legalább a címet add meg, hogy hova menjek, ha visszaértem.

- Nem kell cím. Tudod, hogy hol a házunk nem? Amúgy is hiányzott anya és apa. De, majd még jelentkezek - mondta és szorosan megölelt.- A következő géppel indulok…

- De…gondold ezt át! Nem hagyhatod itt Logan-t, és…és engem sem!

- Majd minden nap beszélünk telefonon, Logan meg hidd el, hogy meglesz nélkülem is…Most viszont mennem kell! Szia!

Szomorúan ballagtam vissza a lakosztályunkba, ahol mindenki az asztalnál ült és amikor beléptem, fürkésző szemeket vetettek felém, de amikor meglátták, hogy egyedül vagyok, lehajtották a fejüket.

- Elment.

- Mi?! - fakadt ki Logan. -  Hogyhogy elment? Elengedted egyedül?

- Igen, elment, de nem tudtam sokat tenni! Nem kötözhetem meg, hogy maradjon itt…

- És…És hova ment? - kérdezte és könnyek gyűltek a szemébe.

- Haza.

Logan-nél eltört a mécses. Sírni kezdett. Nem kicsit.

*

Már fél órája mást sem csinált, csak az arcába temette a kezét és sírt. Kopogtattak az ajtón.

- Gyere be!

És akkor, belépett Jenna.

- Itt hagytam az útle… Logan! - mondta és odament hozzá. - Sajnálom, hogy így alakult, de meg kell értened, hogy időre van szükségem…

Kendall-el összenéztünk és szinte egyszerre szólaltunk meg:

- Ne kövessétek el ugyanazt a hibát mint mi!

- Ti ne avatkozzatok bele - szólt Jenna.

- Rendben, megértem, csak arra kérlek, hogy ne menj el…

- Muszáj… - mondta felkapta az asztalról az útlevelét, adott egy gyors csókot Logan-nek és kiviharzott.

Tudtam, hogy gonosznak tűntem, mert nem állítottam meg és kérleltem, hogy maradjon, de én már tapasztalatból tudom, hogy egy kicsit pihentetni kell a párkapcsolatot…Még volt egy tíz perces hatásszünet, de aztán mindenki elment aludni, Logan a kezébe temette az arcát és egyedül sírt tovább a sötétben.