47. Rész Barátság Extrákkal

Sziasztok!:) Tudom...megint rengeteget késett a sztori. Ne haragudjatok. Ez most egy nem kifejezetten izgalmas rész lesz. Inkább egy olyan mindent elrendezek rész. A következő izgalmasabb lesz és sokkal hosszabb :)

                       47. Rész Barátság Extrákkal

- Beszélnünk kell...

- Miről? 

- Kettőnkről...

- Ajjaj... - sóhajtottam.
- Figyelj...most te tulajdonképpen...
- James, félreérted... - kezdtem. 
- De még azt se tudod, hogy mit akarok mondani - röhögte el magát kínosan. 
- De sejtem...
- Éspedig? 
- James, nem tudom, hogy mit akarok. Tényleg fogalmam sincs. Eddig úgy álltam a dologhoz, hogy magányra vágyom. De aztán, amikor megláttalak tegnap este Peta-val...
- Akkor? - kérdezte és közelebb hajolt hozzám. 
- Nem tudom. Rosszul esett. De álljunk csak meg! Nála töltötted az estét!
- Csak az este egy részét. Barátkoztunk, aztán észrevettem, hogy flörtöl velem...
- Én ezt már a műsor alatt is észrevettem. 
- Jól van, de én veled ellentétben nem gondolok mindjárt arra, hogy többet szeretnének tőlem. Szóval, miután rájöttem, hazajöttem. 
- És hol aludtál? 
- Itt. 
- De hát...így is alig fértünk el az ágyon. 
- Ó, hidd el, a srácok nagyon készségesek tudnak lenni, ha arról van szó - kacsintott. 
- Nem akarom tudni, hogy most miről beszélsz - motyogtam. 
- Akkor most dönts! Akarsz tőlem valamit?
- James, nézd! Dake-nek most mondtam, hogy nem szeretnék egyenlőre senkitől semmit...És most álljak össze veled, hogy elveszítsem a barátságát?
- Szóval akkor ez egy nem?
- Nem!
- Akkor egy igen?
- Nem! 
- Akkor mi? 
- Nem tudom! 
- Valld be, hogy élvezed!
- Mit? 
- Hogy Logan-en kívül egy csomó srácnak tetszel...pedig nem vagy valami szép...vagyis, na...nem úgy értettem.
- Tisztában vagyok az adottságaimmal - szögeztem le. 
- De nem erre céloztam. 
- Nem, nem élvezem. Akárhogy döntök, valamelyikőtöket úgyis elvesztem. 
- Igen, sajnos ez ezzel jár. De sokáig se húzhatod, mert akkor tényleg mindenkit elvesztesz.
- Tudom... 
James meg akart csókolni, mire eltoltam magamtól. 
- Most...mit csinálsz? 
- Szerintem most lett volna az a rész, hogy én megcsókollak, te visszacsókolsz, szexelünk és ennyi. 
- Pont most mondtam, hogy nem állok kész egy újabb kapcsolatra.
- Jó, na...Akkor nem?
- Nem!
- Oké! - dőlt hátra.
Jenna berontott a szobába. 
- Gyerekek! Nagy hírem van!
- Na? 
- Kendall hazajön. 
- Minek? - ugrottam ki az ágyból. 
- Elviszi a még itt maradt cuccait...
- Akkor. Én visszaköltözhetek? 
- Igen...
- Szuper - mondtam őszintén. - Mikor jön? 
- Ma...este felé. 
- Lemegyek neki köszönni - gondolkoztam hangosan. 
- Szerintem nem jó ötlet... - motyogta Jenna. 
- Gyerekek! Ma este buli van! - csörtetett be Carlos és a hirtelen csend hatására maga is egy pillanatra csendben maradt. 
- De ma este jön haza Kendall...
- Hát éppen azért!
- De...
- Megkérdeztem őt Aria... - fordult felém. - Mi több...ő hozta fel, hogy örülne, ha te is jönnél!
5 másodpercig csak meredtem Carlos-ra. 
- Tehát..továbblépett? 
- Nagyon úgy néz ki...
- Aha. Jenna? 
- Na? 
- Kellene valami ruha estére, jössz vásárolni? 
- Persze! - mosolyodott el. 
- Akkor felöltözöm! - mondtam burkoltan arra célozva, hogy ideje a többieknek kifáradni a szobából. 
Természetesen senki sem vette az adást. 
- Egyedül!
- Ja! - vigyorgott Carlos. - Kifelé emberek!
Nem variáltam, felvettem az első ruhát ami a kezembe akadt és kimentem a konyhába. 
- Na jó - kezdte James. - Most őszinte leszek. Én még életemben nem láttam ennyi színt egy lányon! De még egy papagájon se. 
- Ezt bóknak vettem! - mondtam és megragadtam Jenna kezét, aki épp a müzlijét akarta beleönteni a tálba, ennek következtében minden tiszta müzli lett. 
- De én azt meg akartam enni! - mutatott kiabálva Jenna a tálban maradt kis mennyiségű müzlire, amire Carlos már rá is vetette magát.
- Majd eszünk valahol! - mondtam és kirángattam szegényt a bejárati ajtón. 
- Ti fogjátok feltakarítani! - kiabált utánunk James.

*

Mondanám, hogy gyorsan elintéztük a vásárlást, de ez nem igaz. Kereken 4 órán keresztül voltunk egy hatalmas plázában. 

- Mehetünk? - kérdeztem Jenna-t. 

- Én még benézek oda. Kiegészítőt akarok venni. 

- Logan is jönni fog a buliba? 

- Igen - mosolygott.

- Akkor csini legyél! - mosolyogtam. - Megvárlak a kocsinál!

/Jenna/

Gyorsan átnyargalt a kisboltba. 

- Jó napot! - köszönt. 

- Segíthetek? - lépett oda hozzá az eladó. 

- Kiegészítőket... - kezdte, amikor meglátott egy táskát a kirakatban egy babán. - Csak nézelődök! - javította ki magát és elindult a "kiszemeltje" felé.

Elnézte egy ideig...aztán meglátta az árát. Hirtelen kopogtattak az üvegablakon. Felnézett. "Ezt nem hiszem el" mondogatta magában. Logan...mármint nem az a Logan. Hanem Logan Lerman. És már jött is be a boltba. 

- Jól ott hagytál te lány! - kezdte morgósan, mire Jenna lesütötte a szemét. 

Hát igen...azóta nem is beszéltek. 

- Mit nézegetsz? - kérdezte és meglátta a táskát. 

- Csak ezt - mutatott rá Jenna. - De nincs rá pénzem. 

- Tudtommal van egy milliomos férjed...

- Volt - javította ki. 

- Szóval...már nincs?

- Ahogy mondod...

Logan szó nélkül odaballagott a pénztárhoz és kifizette. 

- Nem kellett volna! - mondta totál lenyűgözve Jenna. 

- De igen.

- Köszönöm! - mosolyodott el halványan a lány. 

- Hazamész?

- Igen.

- Elvigyelek?

- Nem kell, barátnőmmel vagyok.

- Oké...figyu, nem akarsz elmenni valahova, valamikor?

- Ne, vagyis de! De ne!

- Mi? Figyelj, lesz ma egy...

- Ne mondd el! Ha pont arra a helyre megyek, akkor beszélhetünk. De nem akarok még egyszer csalódni Logan. 

- Rendben - fújtatott, adott egy puszit az arcára és elment. 

Jenna szó nélkül ballagott le a parkolóba. 

/Aria/

- Nem úgy volt, hogy kiegészítőt veszel? Habár...a táska is olyasmi... - kezdtem, aztán megláttam Jenna sápadt ábrázatát. - Mi történt?

- Logan Lerman történt - mondta csendesen és beült az anyósülésre. - Te vezetsz! - nyögte.

Nem vagyok az a típus, aki annyiban hagyja a faggatást, ha arról van szó. 

- Na, mesélj! - mondtam és beindítottam a kocsit. 

- itt volt... és én meg...haaaj...lekoppintottam - fejezte be végül. 

- Ó! - sütöttem le a szemem. - Na de sebaj, majd most a buliban felvidulsz! - csaptam a térdére. 
- Köszi! - mosolyodott el. 

*

A buli helyszíne nem volt tőlünk messze. Éppen csak fél kilométer. Nem voltunk annyira sokan. A szememmel Kendall-t keresve elmentem italt venni. Sehol se volt.

- Nyugi! - pattant mellém James. - Amúgy...szerintem ez egy csapda...Gondolj csak bele! Hirtelen szeretné,  hogy itt légy...

Na jó, ez engem úgy ért, mint derült égből...tudjátok mi. 

- Hogy feltételezhetsz ilyet Kendall-ről?

- Pár napja még halálosan utáltad. 

- Ja, pár napja. 

És ekkor kinyílt az ajtó. Kendall lépett be rajta. Amikor megpillantott ELMOSOLYODOTT és elindult felém. James jobbnak látta, ha lelép. 

- Szia Aria! - köszönt és nyomott két puszit az arcomra, majd megölelt.

Megéreztem a pólóján az ismerős Kendall szagot és mélyen beszívtam. 

- Na jó - kezdtem. - Mi a trükk? 

- Nincs semmilyen trükk - vigyorgott. - Táncolunk? - kérdezte és meg sem várva a választ berángatott a tömegbe. 

A többiek csak néztek minket. Az arcukra kiült a döbbenet. 

- Ha nincs semmi hátsó szándékod, akkor mégis miért csinálod ezt?

- Mit? - vigyorgott perverzül a képembe. 

- Ezt! - mondtam és egy hangyányit eltoltam magamtól. 

- Van egy ajánlatom!

Aha! Csak kibújt a szög a zsákból. 

- Nem muszáj nekünk elválni...

- Ezt mégis hogy érted?

- Nem akarok ebből balhét Aria...

- Akkor? 

- Láttad már a Barátság Extrákkal című filmet?

- Igen...de...NEM! - esett le egy pillanat alatt. 

- De még azt se tudod mit akartam mondani! Szóval...mi is lehetnénk ilyen kapcsolatban. Mert, habár a szerelem közöttünk kihűlt, valljuk be, a szex nem volt rossz.

- Nem akarsz te ilyet! - mondtam. 

Pillanatnyi szünet után megszólalt. 

- Nem, tényleg nem. Francba! - mondta és otthagyott a tömegben. 

Utána mentem. Kendall kiment az éjszakába és leült a padra. Én pedig mellé. 

- Miért mondtad most ezt nekem?

- Nem tudom...azt hittem így el tudlak felejteni... - mondta és lesütötte a szemét.

Megsimogattam a hátát. 

- Sajnálom - mondtam és úgy is gondoltam. 

- Nem, én sajnálom, ahogy így kiakadtam. Mert azért én is félre mentem, meg te is. 

- Egyikünknek se kellett volna. 

- Hát nem...de akkor...most elválunk?

- Igen...

Kendall összehúzta magát. 

- Azért kaphatok egy kis időt?

- Persze.

- Akkor, barátok? 

- Barátok.

Még beszélgettünk egy kicsit, majd bementünk. 

- Hol voltatok? - rohant oda hozzánk Carlos, szájában egy sütivel.

- Csak - sóhajtottam. - Beszélgettünk. 

- Szóval, csak beszélgettetek. 

- Igen. 

- Egész álló éjjel beszélni fogtok? 

- Hát...gondolom...

- Szóval egész álló éjjel? - kérdezett vissza ismét Carlos.

- Igen! - feleltük egyszerre. 

- Értem én! - kacsintott. - Egész álló éjjel. ÁLLÓ éjjel. Egész ÁLLÓ éjjel. 

- Hogy lehetsz ilyen perverz?

- Ezt egy filmben láttam! - mondta és elvegyült a tömegben. 

Kendallel levágtuk magunkat a pult előtt i székekre. 

- Na, mit iszunk? 

- Vodka!

- Oké... - motyogta. - Két vodka...narancs. 

És így kezdődött az este. A többit már csak a másnapi fotókból tudtam meg. 

                                                                       *

Reggelről nagyon, de nagyon erős fejfájással ébredtem. Fogalmam sincs, hogy hol. Talán egy szálloda. Megpróbáltam kivánszorogni a szobából. 

- Na mizu? Felébredtél? - kérdezte Kendall, aki - ugyanúgy mint én - még a tegnapi ruhájában volt. - Tegnap rendesen kidöntötted magad. 

- Mi történt?...

- Vodkanarancs, Tequila és sok sör szívem. 

- Basszus. Nica... - kezdtem kapkodni.

- Nyugi, elküldtem a bébiszittert. És most Carlos vigyáz rá...

Amikor látta az eltorzult arckifejezésem, megnyugtatott.

- James-szel. 
Megnyugodva tettem le a kezembe akadt serpenyőt. 
- Te emlékszel bármire is? 
- Csak arra, amit egész éjszaka csináltál... - vigyorodott el perverzen. 
- És mégis mit csináltam én tegnap este?
- Táncoltál az asztalon. Aztán...ja igen! Ott volt Logan Lerman, aki Jennaval akart táncolni, te meg folyton körülöttük csapdostál mintha szárnyad lenne, és játszottad Kupidót. Aztán amikor a másik Logan is megjelent...nem folytatom. 
- És mi, hogy kerültünk ide?
- Én hoztalak el a buliból, amikor eldöntötted, hogy elég lesz és egyszerűen csak le vágtad magad a földre és bealudtál...Most hová mész?
- Jennahoz.
- Minek?
- Lányos dolog...nem értenéd! - legyintettem és kirohantam az ajtón.