32. Rész Family

Sziasztok! Az utóbbi időben rengeteg új szereplőt írtam bele a fanficbe. Arra gondoltam, hogy most írok egy olyan fejezetet ami szinte csak a régiekről fog szólni. Az előző fejezetet nem olvastátok sokan, ami elszomorított. Ha ezt is nagyjából ugyanannyian olvassák, törlöm a blogot és nem lesz folytatás semmilyen formában. Így is örülök neki, ha ki tudok rakni egy részt egy héten. Jó olvasást! :) ~ by. Aria

32. Rész Family

Floridában járunk. Mivel dec. 28.-án van a szülinapom, elhatároztuk, hogy megünnepeljük. Illetve, nem csak az enyémet. Rajtam kívül még Jenna, Logan, Carlos, Kendall és James is ezen a napon ünnepli. Mindenki csak poénból, kivéve Kendall-t. Ő nem volt ott a saját születésnapján. Kimentünk a tengerpartra. Egy csomó képet csináltunk. Amikor visszaértünk a szállásra, csak átöltöztünk és elmentünk egy mexikói étterembe. Nyomatékosan felhívtuk a pincérek figyelmét arra, hogy NE énekeljenek nekünk hülye sapkában, NE hozzanak hatalmas szülinapi tortát és NE járassanak le a többiek előtt. Csak, hogy ők a hagyományokat követve az összes hülyeséget megcsinálták...SŐT! Jenna-nak még egy nyakláncot is akasztottak a nyakába. Amikor visszaértünk a szállásra, esélyem volt aludni. De, csak volt. Mivel emeletes Hotelben laktunk, felettünk egy sokgyermekes család nyaralt. Mondom SOKGYERMEKES! Egész éjszaka hallottam, ahogyan az anyjuk kiabál velük, hogy "MENJETEK MÁR ALUDNI!" vagy "PATRICK, TEDD LE A VÁZÁT!" és ha ez még nem lenne elég, folyamatosan aprócska talpak kopogását hallottam a mennyezetről.
- Nem tudsz aludni? - kérdezte Kendall.
-  Nem...Szerinted mi is ilyenek leszünk?
- Nem hiszem! Te remek anya leszel! Nem olyan mint...ez! Amúgy beszéltél Jenna-val? Neki lánya lesz, vagy kisfia?
- Fia lesz és már nevet is adtak neki!
- Mégpedig?
- Alex Henderson!
- Na, az tök jó név!
- Miért? A lányunknak nincs szép neve?
- Dehogyisnem! Figyelj...Meg kellene szerveznünk az esküvőt. A baba születése előtt, vagy után szeretnéd tartani?
- Hát, ha a baba születése előtt tartanánk, akkor minél előbb kellene...De ha
utána, akkor a baba születése után pár nappal...
- Szerintem előtte kellene...
- Szerintem is...De én nem akarok hatalmas hassal az oltár előtt állni...
- Akkor szerintem tartsuk a jövő hónapban...
- Oké! Szerinted hol legyen a helyszín?
- Nem is tudom...Én mindig templomos esküvőt akartam tartani...
- Én viszont tengerparton szeretném! - mondtam.
- Akkor ezt majd még átbeszéljük! Most viszont aludjunk! Holnap hosszú napunk lesz... 
- Oké!
Megsimítottam a mellkasát, majd megpusziltam az arcát. Sikerült elaludnom.

*

Másnap szinte csak pihentünk. Éppen egy asztalnál ültem, élveztem a napsütést és ettem a fagylaltomat Jenna-val, amikor Kendall jött oda hozzám.

- Szia! Ne akadj ki.... 

 - Mit csináltál már megint?
- Én? Semmit. Viszont szerveztek egy turnét a Big Time Rush-nak és el kell mennünk...
- Megint?
- Igen.
- És...Nem kísérhetnénk el titeket? - kérdezte Jenna.
- Hidd el én is azt szeretném, de az ugyanolyan lenne, mintha nem kísérnétek el. Szinte egész nap nem látjuk egymást...
Bizonyára látta, hogy elszomorodtam, mert odajött hozzám és szorosan megölelt.
- Mikor indultok?
- Holnap...Nagyon vigyázz Nica-ra! És ha valami probléma vagy baj van, azonnal telefonálj! Jövök haza, amint tudok!
- Rendben...
- Ne legyél már ilyen! Majd hozok neked valamit - mondta és megpuszilt.
Idő közben Logan is megjelent. Jenna az ölébe ült.
- Mikor jöttök vissza?
- Legalább három hét...
- De az egy hónap!
-  Tudom és sajnálom...
- Kendall?
- Igen?
- Mi lesz az esküvővel?
- Nem tudom...
- Tudod mit? Hagyj csak mindent rám és amikor visszajössz összeházasodunk! - mondtam egy kicsi iróniával a hangomban.
- Figyelj...Én se szeretnék elmenni és itt hagyni téged ebben az állapotban, de...
- Álj! - szólt közbe Logan. - Milyen esküvő?
-  Arra gondoltunk, hogy még a baba születése előtt összeházasodunk!
- Beszélhetnénk egy kicsit? - kérdezte.
 - Persze! - mondtam és félre álltunk Logan-el.
- Én is így terveztem...És én is kb. a jövő hónapban... - mondta Logan. 
- Mi? Meg akarod kérni...
- PSSSZZZT! - mondta és a számra tapasztotta a kezét.
Távolról ez elég furcsán nézhetett ki...
- Bocsi...
- Na jó! Azt hiszem nekem van egy tervem! - lépett hozzánk Alexa.
Igen, ő is velünk jött.
 - Mindent hallottál?
- Aha! Na, szeretnétek hallani a tervemet?
- Persze!
- Miért nem tartotok együtt esküvőt? Mert ha együtt tartanátok, Jenna tudna segíteni Aria-nak a szervezésben, a fiúk pedig "távolról" beszerezhetnek mindent, ami kell!
- Ez egész jól hangzik!
- Na ugye!
Visszamentünk a többiekhez.
- Segítek bepakolni! - ajánlottam fel Kendall-nek.
- Nem kell, már megoldottam! Szerintem töltsünk együtt mindannyian egy kis időt!
- Oké!
Az elejét azzal kezdtem, hogy James-szel és Carlos-szal elmentem vásárolni.
- Szerintetek ez jó lesz? - kérdezte James és egy borzasztó mustár színű pólóban kilépett a fülkéből.
- Tökéletes! - hazudtunk Carlos-szal, de amikor egymásra néztünk elnevettük magunkat. - Bocsi James! - mondtam és megöleltem.
- Á, semmi baj! Carlos, te jösz! 
- Tényleg? - kérdezte James, amikor kijött a fülkéből. - Rózsaszín?
- Aha! Szerintem olyan aranyos!
- Hááátt... Ha neki ez tetszik... - mondtam és elindultam kifelé.
- Hová mész?
- Mennem kell...
- De hova?
- Kendall-hez.
Éppen az utcán sétáltam, amikor James beért.
- Oké, nézd! Tudom, hogy  "ő életed szerelme! Az ő léte az egekig emel!" Stb. De azért velünk is tölthetnél egy kis időt!
- De hát két órán keresztül vásárolgattam veletek!
- És ha ez nem elég? Ha a barátom vagy és szeretnék egy kis időt veled tölteni mielőtt elmegyek?
- James...Rendben. Felhívom Kendall-t!
Úgy is tettem. Miután nagy nehezen kimagyaráztam magam, folytattam az utamat egy moziba Carlos-szal és James-szal. Valami nagyon szomorú filmet választottunk. De csak azért, mert ha elkezdünk sírni foghatjuk a filmre és nem arra, hogy a "távolság egy hónapra el fog szakítani minket és ez mennyire szomorú, brühühü". Mikorra végeztünk, már este volt. Szó szerint, röhögve estünk be az ajtón. Kendall még nem volt otthon, úgyhogy nekiálltam egy finom vacsinak, kikölcsönöztem egy tök jó filmet, hogy kiengeszteljem. Csodálatosan megterítettem:

De hiába vártam, nem jött. Oké! Úgy döntöttem, hogy megnézem a filmet egyedül. A vacsit nem volt szívem elkezdeni nélküle. Miután vége lett a filmnek, mégis meggondoltam magam. Annyira éhes voltam, hogy 5 perc alatt befaltam az egészet. "Ha Kendall nem akar hazajönni, most már ne is jöjjön!" - gondoltam és lefeküdtem aludni. Olyan hajnali három körül dörömbölést hallottam. Jah, igen. Megjött Kendall.
- Szabad tudnom, hogy hol voltál ennyi ideig?
- Nos, azt mondtad, hogy lemondod a randinkat, úgyhogy elmentem pár haverral bulizni...
- Neked itt nincsenek haverjaid rajtunk kívül!
- Ó, dehogyisnem! 
Totál részeg volt. Majdnem elesett, amikor bejött. Kicsit megszédült, körbenézett, majd  leült az asztalhoz és megette a vacsoráját. Ki tudja, hogy azóta, amióta kiraktam hány légy szállt rá...
- Nem gondolod, hogy telefonálhattál  volna?!
- Befognád egy kicsit? Enni próbálok!
- Hogy micsoda?
- Jól halottad!
- Te normális vagy?
- Én igen. De úgy látom, hogy te nem!
- Kendall...
- Mondjad!
- Miért beszélsz így velem?
- Hagyjál már basszus!
Berohantam a fürdőbe. Még csak meg sem próbált utánam jönni. "Biztosan csak részeg és azért beszél így!" - nyugtattam magam. Kis idő múlva hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó. Kirohantam és megláttam, hogy...helyesbítek: Megláttam, hogy nem látok senkit. Ergo, Kendall elment. Kifutottam a folyosóra és láttam, ahogy lemegy a lépcsőn...
- Kendall!

- Na?
- Hova mész?
- Bulizni. 
- És nem zavar, hogy holnap elutazol?
 - Különösebben nem...

Odamentem hozzá és megragadtam a kezét.
- Nem mész sehova!
- Na és miért nem?
- Nem fogom engedni! Egy éve, hogy járni kezdtünk, de még sosem láttalak ilyennek...Csináltam magunknak gyertyafényes vacsit, kikölcsönöztem egy filmet, mindezt azért, hogy egy kicsit együtt tudjunk lenni! Erre te arra nem vagy képes, hogy hazagyere!
- Honnan tudhattam volna? Mégis mit képzeltél? Hogy ahelyett, hogy egy kicsit szórakoznék mindig azt lessem, hogy mikor jössz haza? Egy picit el vagy tévedve!
- Oké! Akkor felejtsük el! Te menj csak nyugodtan bulizni! De ha holnap kijózanodsz, remélem minden egyes szavad meg fogod bánni, amit hozzám vágtál! Szia! - mondtam és beviharzottam a szobába.

 *

 Reggel hatkor éreztem, hogy valaki át karol.
- Szeretlek! - mondta a hang és belepuszilt  a nyakamba. - Ne haragudj! - folytatta, amikor látta, hogy elhúzódok tőle.
- Kendall! Azt sosem fogom elfelejteni, ahogy tegnap beszéltél velem...
- De...Ha ez számít bármit is, megbántam...Nagyon! Tegnap nem is bulizni, hanem sétálni mentem, hogy kiszellőztessem a fejem. Majd egy fél órával azután, hogy veszekedtünk visszajöttem, de már nem volt szívem felébreszteni. Most sem szívesen tettem, de 10 perc és indulok...Szóval, még egyszer sajnálom! - mondta és fel kelt mellőlem.
Csak, hogy én is felültem és visszarántottam magam mellé:
- Én is szeretlek! - mondtam és megcsókoltam.
Amikor átöltöztem, hirtelen Jenna ugrott be sikítva az ajtón.
- ÁÁÁÁÁÁ! - kiáltotta.
- Mi az?!
- Logan! Meg kérte a kezem!!!
- Micsoda?! - kérdeztem tettetett meglepettséggel.
- Jól hallottad!
Sikongatni kezdtünk. Észre sem vettük, hogy Kendall kisétált az ajtón.
- Hé! Hol van Kendall?
- Nem tudom...
- Figyelj, miután a fiúk elmentek mindent elmesélhetsz, de most ha megbocsájtasz, szeretnék elbúcsúzni tőlük!
- Okés! Megyek veled!
Gyorsan lesiettem a Hotel elé. Kendall éppen egy padon ült és valamit írt.

- Szóval csak így itt hagynál?
- Gondoltam nem zavarok közbe - mosolygott. - De ha így ragaszkodsz hozzá... - mondta, odajött és megcsókolt.
- Vigyázz magadra!

 

- Hiányozni fogsz!

- Te is nekem!

- Aztán nem becsajozni - ütöttem bele a vállába.

- Áucs! Én aztán nem! De te sem!

- Ugyan már! Kinek kellene egy hisztizős terhes csaj? - nevettem.

- Nekem! - mondta és megölelt.

- Figyelj, gondolkodtam...Ha annyira szeretnéd, tarthatjuk templomban...

- Nem! Nem...Én gondolkodtam és szeretném tengerparton tartani!

Biztos?
- Igen...
- Kendall! - indulnunk kell! - kiabált James.
- Mennem kell...

Még gyorsan elköszöntem James-től, Carlos-tól és Logan-tól. Jenna-t és Logan-t viszont allig lehetett szétválasztani:

Miután elmentek a fiúk, felmentünk a szobámba, hogy Jenna elmesélje az eljegyzést.

- Hihetetlen volt! Először csak azt hittem, hogy egy sima vacsi lesz...Ugye bementünk a szobába. mindenhol rózsaszirmok, meg gyertyák. Középen egy asztal, két gyertyával. Gyönyörű volt! És...Utána beszélgettünk, meg vacsiztunk. Egyszer csak, kihívott a teraszra, megcsókolt, majd letérdelt elém. Jött a tipikus szöveg, hogy "már régóta készül erre" stb. és akkor elővette a gyűrűt...

- Mutasd! - mondtam és elemeztem az ujján lévő gyűrűt:

  

- WOW! Tök szép!

 - Ugye? 

- Figyelj, arra gondoltam, hogy tarthatnánk egyszerre az esküvőt.

- Oké! Én benne vagyok! De hol?

- Hát...Te hol szeretnéd?

- Én a tengerpartra gondoltam!

- Én is! Akkor ezt majd még át beszéljük!

- Okés...Hé! Nem csinálunk valamit? Máris hiányoznak a fiúk!

- Hmm...Nekem is...Filmnézés?

- Oké! Mit nézünk?

- Semmi romantikusat!

- Remek ötlet!

A Női szervek-et néztük. Tök jó volt. Estéig még elütöttük az időt. Majd olyan 8 óra körül Jenna is vissza ment a szobájába. Elő vettem a telefonomat és nézegettem a közös képeimet Kendall-el:

Megcsörrent a mobilom. Pont ő hívott.

- Szia! Minden rendben?

- Igen! És nálatok?

- Persze! Most szálltunk le, a reptéren vagyunk!

- És, onnan hova mentek?

- New York-ba.

- Értem. 

- Amint tudok, telefonálok! Most le kell tennem! Szeretlek!

- Én is téged!

Sokáig nem tudtam aludni, így bepakoltam. Holnap megyünk vissza L.A-be! Hiányzik Kendall! Minden bajom volt. Olyan hajnali 4 körül még is sikerült elaludni.