Sziasztok!:) Tudom...megint rengeteget késett a sztori. Ne haragudjatok. Ez most egy nem kifejezetten izgalmas rész lesz. Inkább egy olyan mindent elrendezek rész. A következő izgalmasabb lesz és sokkal hosszabb :)
47. Rész Barátság Extrákkal
- Miről?
- Kettőnkről...
- Ajjaj... - sóhajtottam.
- Figyelj...most te tulajdonképpen...
- James, félreérted... - kezdtem.
- De még azt se tudod, hogy mit akarok mondani - röhögte el magát kínosan.
- De sejtem...
- Éspedig?
- James, nem tudom, hogy mit akarok. Tényleg fogalmam sincs. Eddig úgy álltam a dologhoz, hogy magányra vágyom. De aztán, amikor megláttalak tegnap este Peta-val...
- Akkor? - kérdezte és közelebb hajolt hozzám.
- Nem tudom. Rosszul esett. De álljunk csak meg! Nála töltötted az estét!
- Csak az este egy részét. Barátkoztunk, aztán észrevettem, hogy flörtöl velem...
- Én ezt már a műsor alatt is észrevettem.
- Jól van, de én veled ellentétben nem gondolok mindjárt arra, hogy többet szeretnének tőlem. Szóval, miután rájöttem, hazajöttem.
- És hol aludtál?
- Itt.
- De hát...így is alig fértünk el az ágyon.
- Ó, hidd el, a srácok nagyon készségesek tudnak lenni, ha arról van szó - kacsintott.
- Nem akarom tudni, hogy most miről beszélsz - motyogtam.
- Akkor most dönts! Akarsz tőlem valamit?
- James, nézd! Dake-nek most mondtam, hogy nem szeretnék egyenlőre senkitől semmit...És most álljak össze veled, hogy elveszítsem a barátságát?
- Szóval akkor ez egy nem?
- Nem!
- Akkor egy igen?
- Nem!
- Akkor mi?
- Nem tudom!
- Valld be, hogy élvezed!
- Mit?
- Hogy Logan-en kívül egy csomó srácnak tetszel...pedig nem vagy valami szép...vagyis, na...nem úgy értettem.
- Tisztában vagyok az adottságaimmal - szögeztem le.
- De nem erre céloztam.
- Nem, nem élvezem. Akárhogy döntök, valamelyikőtöket úgyis elvesztem.
- Igen, sajnos ez ezzel jár. De sokáig se húzhatod, mert akkor tényleg mindenkit elvesztesz.
- Tudom...
James meg akart csókolni, mire eltoltam magamtól.
- Most...mit csinálsz?
- Szerintem most lett volna az a rész, hogy én megcsókollak, te visszacsókolsz, szexelünk és ennyi.
- Pont most mondtam, hogy nem állok kész egy újabb kapcsolatra.
- Jó, na...Akkor nem?
- Nem!
- Oké! - dőlt hátra.
Jenna berontott a szobába.
- Gyerekek! Nagy hírem van!
- Na?
- Kendall hazajön.
- Minek? - ugrottam ki az ágyból.
- Elviszi a még itt maradt cuccait...
- Akkor. Én visszaköltözhetek?
- Igen...
- Szuper - mondtam őszintén. - Mikor jön?
- Ma...este felé.
- Lemegyek neki köszönni - gondolkoztam hangosan.
- Szerintem nem jó ötlet... - motyogta Jenna.
- Gyerekek! Ma este buli van! - csörtetett be Carlos és a hirtelen csend hatására maga is egy pillanatra csendben maradt.
- De ma este jön haza Kendall...
- Hát éppen azért!
- De...
- Megkérdeztem őt Aria... - fordult felém. - Mi több...ő hozta fel, hogy örülne, ha te is jönnél!
5 másodpercig csak meredtem Carlos-ra.
- Tehát..továbblépett?
- Nagyon úgy néz ki...
- Aha. Jenna?
- Na?
- Kellene valami ruha estére, jössz vásárolni?
- Persze! - mosolyodott el.
- Akkor felöltözöm! - mondtam burkoltan arra célozva, hogy ideje a többieknek kifáradni a szobából.
Természetesen senki sem vette az adást.
- Egyedül!
- Ja! - vigyorgott Carlos. - Kifelé emberek!
Nem variáltam, felvettem az első ruhát ami a kezembe akadt és kimentem a konyhába.
- Na jó - kezdte James. - Most őszinte leszek. Én még életemben nem láttam ennyi színt egy lányon! De még egy papagájon se.
- Ezt bóknak vettem! - mondtam és megragadtam Jenna kezét, aki épp a müzlijét akarta beleönteni a tálba, ennek következtében minden tiszta müzli lett.
- De én azt meg akartam enni! - mutatott kiabálva Jenna a tálban maradt kis mennyiségű müzlire, amire Carlos már rá is vetette magát.
- Majd eszünk valahol! - mondtam és kirángattam szegényt a bejárati ajtón.
- Ti fogjátok feltakarítani! - kiabált utánunk James.
- Figyelj...most te tulajdonképpen...
- James, félreérted... - kezdtem.
- De még azt se tudod, hogy mit akarok mondani - röhögte el magát kínosan.
- De sejtem...
- Éspedig?
- James, nem tudom, hogy mit akarok. Tényleg fogalmam sincs. Eddig úgy álltam a dologhoz, hogy magányra vágyom. De aztán, amikor megláttalak tegnap este Peta-val...
- Akkor? - kérdezte és közelebb hajolt hozzám.
- Nem tudom. Rosszul esett. De álljunk csak meg! Nála töltötted az estét!
- Csak az este egy részét. Barátkoztunk, aztán észrevettem, hogy flörtöl velem...
- Én ezt már a műsor alatt is észrevettem.
- Jól van, de én veled ellentétben nem gondolok mindjárt arra, hogy többet szeretnének tőlem. Szóval, miután rájöttem, hazajöttem.
- És hol aludtál?
- Itt.
- De hát...így is alig fértünk el az ágyon.
- Ó, hidd el, a srácok nagyon készségesek tudnak lenni, ha arról van szó - kacsintott.
- Nem akarom tudni, hogy most miről beszélsz - motyogtam.
- Akkor most dönts! Akarsz tőlem valamit?
- James, nézd! Dake-nek most mondtam, hogy nem szeretnék egyenlőre senkitől semmit...És most álljak össze veled, hogy elveszítsem a barátságát?
- Szóval akkor ez egy nem?
- Nem!
- Akkor egy igen?
- Nem!
- Akkor mi?
- Nem tudom!
- Valld be, hogy élvezed!
- Mit?
- Hogy Logan-en kívül egy csomó srácnak tetszel...pedig nem vagy valami szép...vagyis, na...nem úgy értettem.
- Tisztában vagyok az adottságaimmal - szögeztem le.
- De nem erre céloztam.
- Nem, nem élvezem. Akárhogy döntök, valamelyikőtöket úgyis elvesztem.
- Igen, sajnos ez ezzel jár. De sokáig se húzhatod, mert akkor tényleg mindenkit elvesztesz.
- Tudom...
James meg akart csókolni, mire eltoltam magamtól.
- Most...mit csinálsz?
- Szerintem most lett volna az a rész, hogy én megcsókollak, te visszacsókolsz, szexelünk és ennyi.
- Pont most mondtam, hogy nem állok kész egy újabb kapcsolatra.
- Jó, na...Akkor nem?
- Nem!
- Oké! - dőlt hátra.
Jenna berontott a szobába.
- Gyerekek! Nagy hírem van!
- Na?
- Kendall hazajön.
- Minek? - ugrottam ki az ágyból.
- Elviszi a még itt maradt cuccait...
- Akkor. Én visszaköltözhetek?
- Igen...
- Szuper - mondtam őszintén. - Mikor jön?
- Ma...este felé.
- Lemegyek neki köszönni - gondolkoztam hangosan.
- Szerintem nem jó ötlet... - motyogta Jenna.
- Gyerekek! Ma este buli van! - csörtetett be Carlos és a hirtelen csend hatására maga is egy pillanatra csendben maradt.
- De ma este jön haza Kendall...
- Hát éppen azért!
- De...
- Megkérdeztem őt Aria... - fordult felém. - Mi több...ő hozta fel, hogy örülne, ha te is jönnél!
5 másodpercig csak meredtem Carlos-ra.
- Tehát..továbblépett?
- Nagyon úgy néz ki...
- Aha. Jenna?
- Na?
- Kellene valami ruha estére, jössz vásárolni?
- Persze! - mosolyodott el.
- Akkor felöltözöm! - mondtam burkoltan arra célozva, hogy ideje a többieknek kifáradni a szobából.
Természetesen senki sem vette az adást.
- Egyedül!
- Ja! - vigyorgott Carlos. - Kifelé emberek!
Nem variáltam, felvettem az első ruhát ami a kezembe akadt és kimentem a konyhába.
- Na jó - kezdte James. - Most őszinte leszek. Én még életemben nem láttam ennyi színt egy lányon! De még egy papagájon se.
- Ezt bóknak vettem! - mondtam és megragadtam Jenna kezét, aki épp a müzlijét akarta beleönteni a tálba, ennek következtében minden tiszta müzli lett.
- De én azt meg akartam enni! - mutatott kiabálva Jenna a tálban maradt kis mennyiségű müzlire, amire Carlos már rá is vetette magát.
- Majd eszünk valahol! - mondtam és kirángattam szegényt a bejárati ajtón.
- Ti fogjátok feltakarítani! - kiabált utánunk James.
*
Mondanám, hogy gyorsan elintéztük a vásárlást, de ez nem igaz. Kereken 4 órán keresztül voltunk egy hatalmas plázában.
- Mehetünk? - kérdeztem Jenna-t.
- Én még benézek oda. Kiegészítőt akarok venni.
- Logan is jönni fog a buliba?
- Igen - mosolygott.
- Akkor csini legyél! - mosolyogtam. - Megvárlak a kocsinál!
/Jenna/
Gyorsan átnyargalt a kisboltba.
- Jó napot! - köszönt.
- Segíthetek? - lépett oda hozzá az eladó.
- Kiegészítőket... - kezdte, amikor meglátott egy táskát a kirakatban egy babán. - Csak nézelődök! - javította ki magát és elindult a "kiszemeltje" felé.
Elnézte egy ideig...aztán meglátta az árát. Hirtelen kopogtattak az üvegablakon. Felnézett. "Ezt nem hiszem el" mondogatta magában. Logan...mármint nem az a Logan. Hanem Logan Lerman. És már jött is be a boltba.
- Jól ott hagytál te lány! - kezdte morgósan, mire Jenna lesütötte a szemét.
Hát igen...azóta nem is beszéltek.
- Mit nézegetsz? - kérdezte és meglátta a táskát.
- Csak ezt - mutatott rá Jenna. - De nincs rá pénzem.
- Tudtommal van egy milliomos férjed...
- Volt - javította ki.
- Szóval...már nincs?
- Ahogy mondod...
Logan szó nélkül odaballagott a pénztárhoz és kifizette.
- Nem kellett volna! - mondta totál lenyűgözve Jenna.
- De igen.
- Köszönöm! - mosolyodott el halványan a lány.
- Hazamész?
- Igen.
- Elvigyelek?
- Nem kell, barátnőmmel vagyok.
- Oké...figyu, nem akarsz elmenni valahova, valamikor?
- Ne, vagyis de! De ne!
- Mi? Figyelj, lesz ma egy...
- Ne mondd el! Ha pont arra a helyre megyek, akkor beszélhetünk. De nem akarok még egyszer csalódni Logan.
- Rendben - fújtatott, adott egy puszit az arcára és elment.
Jenna szó nélkül ballagott le a parkolóba.
/Aria/
- Nem úgy volt, hogy kiegészítőt veszel? Habár...a táska is olyasmi... - kezdtem, aztán megláttam Jenna sápadt ábrázatát. - Mi történt?
- Logan Lerman történt - mondta csendesen és beült az anyósülésre. - Te vezetsz! - nyögte.
Nem vagyok az a típus, aki annyiban hagyja a faggatást, ha arról van szó.
- Na, mesélj! - mondtam és beindítottam a kocsit.
- itt volt... és én meg...haaaj...lekoppintottam - fejezte be végül.
- Ó! - sütöttem le a szemem. - Na de sebaj, majd most a buliban felvidulsz! - csaptam a térdére.
- Köszi! - mosolyodott el.
- Köszi! - mosolyodott el.
*
A buli helyszíne nem volt tőlünk messze. Éppen csak fél kilométer. Nem voltunk annyira sokan. A szememmel Kendall-t keresve elmentem italt venni. Sehol se volt.
- Nyugi! - pattant mellém James. - Amúgy...szerintem ez egy csapda...Gondolj csak bele! Hirtelen szeretné, hogy itt légy...
Na jó, ez engem úgy ért, mint derült égből...tudjátok mi.
- Hogy feltételezhetsz ilyet Kendall-ről?
- Pár napja még halálosan utáltad.
- Ja, pár napja.
És ekkor kinyílt az ajtó. Kendall lépett be rajta. Amikor megpillantott ELMOSOLYODOTT és elindult felém. James jobbnak látta, ha lelép.
- Szia Aria! - köszönt és nyomott két puszit az arcomra, majd megölelt.
Megéreztem a pólóján az ismerős Kendall szagot és mélyen beszívtam.
- Na jó - kezdtem. - Mi a trükk?
- Nincs semmilyen trükk - vigyorgott. - Táncolunk? - kérdezte és meg sem várva a választ berángatott a tömegbe.
A többiek csak néztek minket. Az arcukra kiült a döbbenet.
- Ha nincs semmi hátsó szándékod, akkor mégis miért csinálod ezt?
- Mit? - vigyorgott perverzül a képembe.
- Ezt! - mondtam és egy hangyányit eltoltam magamtól.
- Van egy ajánlatom!
Aha! Csak kibújt a szög a zsákból.
- Nem muszáj nekünk elválni...
- Ezt mégis hogy érted?
- Nem akarok ebből balhét Aria...
- Akkor?
- Láttad már a Barátság Extrákkal című filmet?
- Igen...de...NEM! - esett le egy pillanat alatt.
- De még azt se tudod mit akartam mondani! Szóval...mi is lehetnénk ilyen kapcsolatban. Mert, habár a szerelem közöttünk kihűlt, valljuk be, a szex nem volt rossz.
- Nem akarsz te ilyet! - mondtam.
Pillanatnyi szünet után megszólalt.
- Nem, tényleg nem. Francba! - mondta és otthagyott a tömegben.
Utána mentem. Kendall kiment az éjszakába és leült a padra. Én pedig mellé.
- Miért mondtad most ezt nekem?
- Nem tudom...azt hittem így el tudlak felejteni... - mondta és lesütötte a szemét.
Megsimogattam a hátát.
- Sajnálom - mondtam és úgy is gondoltam.
- Nem, én sajnálom, ahogy így kiakadtam. Mert azért én is félre mentem, meg te is.
- Egyikünknek se kellett volna.
- Hát nem...de akkor...most elválunk?
- Igen...
Kendall összehúzta magát.
- Azért kaphatok egy kis időt?
- Persze.
- Akkor, barátok?
- Barátok.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd bementünk.
- Hol voltatok? - rohant oda hozzánk Carlos, szájában egy sütivel.
- Csak - sóhajtottam. - Beszélgettünk.
- Szóval, csak beszélgettetek.
- Igen.
- Egész álló éjjel beszélni fogtok?
- Hát...gondolom...
- Szóval egész álló éjjel? - kérdezett vissza ismét Carlos.
- Igen! - feleltük egyszerre.
- Értem én! - kacsintott. - Egész álló éjjel. ÁLLÓ éjjel. Egész ÁLLÓ éjjel.
- Hogy lehetsz ilyen perverz?
- Ezt egy filmben láttam! - mondta és elvegyült a tömegben.
Kendallel levágtuk magunkat a pult előtt i székekre.
- Na, mit iszunk?
- Vodka!
- Oké... - motyogta. - Két vodka...narancs.
És így kezdődött az este. A többit már csak a másnapi fotókból tudtam meg.
*
Reggelről nagyon, de nagyon erős fejfájással ébredtem. Fogalmam sincs, hogy hol. Talán egy szálloda. Megpróbáltam kivánszorogni a szobából.
- Na mizu? Felébredtél? - kérdezte Kendall, aki - ugyanúgy mint én - még a tegnapi ruhájában volt. - Tegnap rendesen kidöntötted magad.
- Mi történt?...
- Vodkanarancs, Tequila és sok sör szívem.
- Basszus. Nica... - kezdtem kapkodni.
- Nyugi, elküldtem a bébiszittert. És most Carlos vigyáz rá...
Amikor látta az eltorzult arckifejezésem, megnyugtatott.
- James-szel.
Megnyugodva tettem le a kezembe akadt serpenyőt.
- Te emlékszel bármire is?
- Csak arra, amit egész éjszaka csináltál... - vigyorodott el perverzen.
- És mégis mit csináltam én tegnap este?
- Táncoltál az asztalon. Aztán...ja igen! Ott volt Logan Lerman, aki Jennaval akart táncolni, te meg folyton körülöttük csapdostál mintha szárnyad lenne, és játszottad Kupidót. Aztán amikor a másik Logan is megjelent...nem folytatom.
- És mi, hogy kerültünk ide?
- Én hoztalak el a buliból, amikor eldöntötted, hogy elég lesz és egyszerűen csak le vágtad magad a földre és bealudtál...Most hová mész?
- Jennahoz.
- Minek?
- Lányos dolog...nem értenéd! - legyintettem és kirohantam az ajtón.
Megnyugodva tettem le a kezembe akadt serpenyőt.
- Te emlékszel bármire is?
- Csak arra, amit egész éjszaka csináltál... - vigyorodott el perverzen.
- És mégis mit csináltam én tegnap este?
- Táncoltál az asztalon. Aztán...ja igen! Ott volt Logan Lerman, aki Jennaval akart táncolni, te meg folyton körülöttük csapdostál mintha szárnyad lenne, és játszottad Kupidót. Aztán amikor a másik Logan is megjelent...nem folytatom.
- És mi, hogy kerültünk ide?
- Én hoztalak el a buliból, amikor eldöntötted, hogy elég lesz és egyszerűen csak le vágtad magad a földre és bealudtál...Most hová mész?
- Jennahoz.
- Minek?
- Lányos dolog...nem értenéd! - legyintettem és kirohantam az ajtón.