34. Rész Legény/Leánybúcsú

Sziasztok! Ez a rész elég rövid lett. Az előző részhez nem kommenteltetek sokat, ezért elhatároztam, hogy ha ehhez a részhez, nem jön legalább 6 komment, nem fogom hozni, a ma esti különleges karácsonyi részt, az esküvőset. Sőt, abba hagyom és most nem akarok zsarolni senkit! Sajnálom, de ha ennyire kevesen olvassátok, akkor nincs értelme folytatni. A kommentekből én azt szűrtem le, hogy max. 4-en, 5-en olvassátok.  Higgyétek el, én nem akarom befejezni, de így nincs értelme.:

Este van, este van: ki-ki nyugalomba!
Csak Carlos kajál már megint titokban,
Zúg az egész szoba,Kendall megint horkol
Logan hozzá vágja a párnát, hátha akkor kussol.
Mintha lába kelne valamennyi eszköznek,
Hadjárat indul a Big Time Rush ellen,
Csapong a sok kanál kint a konyhában,
Rikoltozik James bent a szobában. 

 Kendall-el álmodtam,

 Carlossal érkeztem, 

Hendersonnal táncoltam, 

de James-el ébredtem

 reggelre meg minden BTR tagba bele szerettem :D

Nekem ezek annyira tetszenek :D Jó olvasást :)

34. Rész Legény/Leánybúcsú

- Szóval akkor ennyi! - kiáltottuk egyszerre Jenna-val, amikor Kendall és Logan kiviharzottak az ajtón.

Mind a ketten összenéztünk és elnevettük magunkat. 

- Ennyire megsértődnek, ha valaki megveri őket malomban? - kérdeztem és a fejemet fogtam a röhögéstől.

- Férfiak - csóválta a fejét Jenna. - Maximum fél órát adok nekik. Egyszer úgy is éhesek lesznek, én pedig tegnap este elloptam Logan zsebpénzét. 

- Okos! - vigyorogtam. - Kendall tárcája pedig nálam van - vigyorogtam gonoszul. - De hajnali kettő van...

- Hát majd ha be akarnak jönni, akkor bejönnek! - mondta Jenna és éppen be akarta zárni az ajtót.

Kopogtattak...Carlos volt az. 

- Hölgyeim?

- Carlos?

- Nem kellene már lefeküdnötök?

- De csak este lesz a buli.

A leány és legénybúcsúról beszéltünk. Ma lenne. Mindannyian Las Vegasba mennénk bulizni, két különböző helyre. Hallgattunk Carlosra és lefeküdtünk aludni. Jenna nálunk aludt. Olyan hajnali 4-kor felkeltünk, mert kopogtak az ajtón.

- Feladták! - törölgettem a szemem.

- Én azt hittem, hogy max. fél óráig bírják. Lenyűgöztek!

Amikor kinyitottam az ajtót, elnevettem magam. Kendall és Logan szakadt ruhában és sárosan lépett be az ajtón.

- Hát veletek meg mi történt? - kérdezte Jenna.

-  Hogy mi történt? - fakadt ki Logan. - Hogy mi történt? Hat vérengző vadállat történt!

- Érthetőbben?

- Hat korcs megtámadott minket, amikor éppen hazafelé jöttünk. 

- És?

- Elkaptak.

- Látjuk - nyögte két röhögés között Jenna.

- Jó, de miért van a sár?

- Átestünk...

- Egy hajléktalanon...

- És őt a kutyák nem ették meg?

- Valószínűleg túl büdös volt...

Megesik, hogy Jenna és én annyira röhögünk, hogy semmi hang nem jön ki a szánkon és csak csapkodunk mint egy retardált fóka...Na, ez akkor volt, amikor a fiúk megfordultak és tisztán látszott a kutyaharapás nyoma a fenekükön.

- Na jó! Szerintem mi elmegyünk aludni - mondta Jenna és megfogta Logan kezét.

- Mi is aludjunk?

- Aha!

Szegény Kendall nem tudott a fenekén feküdni, ezért hasra feküdt, fejét pedig a hasamra hajtotta.
- Jézusom! - kiáltott fel.
- Mi az?
Erre csak egy puszit nyomott a homlokomra és elmosolyodott:
- Azt hiszem Nica rúgott.
- Tényleg?
- Igen. Nem baj, hogy a fejem ott van?
- Nem hiszem!
Kendall vissza hajtotta a fejét, majd elaludt.

*

Amikor reggel felkeltem, (12-kor) még pont annyi időm volt, hogy rendesen belőjem a hajam és felvegyek valami normálisat, mert utána rögtön indultunk Vegasba. Katelyn, Erin, Crystal, Jenna és én. Crystalal idő közben elég jóban lettem és ezért jött velünk.

Egy hatalmas szórakozóhelyre mentünk. Tele chippendale fiúkkal és egy tortával:

- Légy erős! - suttogta Jenna.
- Erős vagyok...Különben is, egyik sem valami helyes...
- Így van!
- Ú! Ezt a tortát miért kapjuk? - kérdeztük egyszerre.
- Még nem kaphatjátok meg! - lépett hozzánk az egyik fiú. - Ha kibírjátok az estét, a tiétek!
- Miért ne bírnánk ki? - kérdezte Katelyn.
Hiba volt. Az egyik chippendale felállt az asztalra és elég erotikusan kezdett táncolni. 2 óráig bírtuk. 
- Oké! Fiúk! Nagyon...aranyosak vagytok, de itt az idő a lefekvésre...Nem arra a lefekvésre gondoltam! - javítottam ki magam.
- De hát, még csak tizenegy óra!
- Mibe fogadunk, hogy kémkedni szeretnél a vőlegényed után - vigyorgott a néger.
- Kémkedni szeretnénk, a vőlegényeink után! - javította ki Jenna.
- Nem jó az, ha a nő féltékeny - mondta egy másik félmeztelen.
- Haha! De ezt csak azért mondod, mert nektek nincs senkitek!
- Mert nincs rá szükségünk! Na jó...Segítünk! Hol az a buli?
- Fogalmam sincs.
- Akkor hívd fel!
Gyorsan tárcsáztam Kendall számát. 
 - Haló? - szólt bele Kendall.
- Szia! Minden oké? 
- Mi az? Szemmel akarsz tartani? - röhögött.
- Én? Téged? Soha! 
- Aria-val beszélsz? - hallottam meg Dake hangját.
- Dake is ott van? 
- Ja! Meg egy csomó prosti! - kiáltotta Carlos.
- Ne már tesó! - kiáltott Kendall. 
Erre valamelyik nagyon közel hajolt a telefonhoz és dacára annak, hogy férfi hangja van, elkezdte utánozni egy prosti szavait...aközben. 
- Hát, Kendall, vette ki a kezebből a telefont Katelyn. - Mi tele vagyunk chippendale fiúkkal!
- Nemár! - kaptam én is a telefonom után.
Volt egy kicsi bűntudatom emiatt a dolog miatt. De elillant mihelyst James beleordított a telefonba: 
- Megjöttek a ku*vák!
Szerintem egy picit ivott.
- Cica, most le kell raknom...Ne aggódj... Szia!
- Szia! - mondtam és kinyomtam a telefont. - Szerintem ez nem helyes... - néztem Jenna-ra. - Mármint, nem szép dolog, hogy a vőlegényeink után kémkedjünk.
- Így van! Hagyjuk is a fenébe az egészet! Nézzünk inkább egy filmet! Fiúk?
- Nekünk megfelel! - mondták egyszerre. 
A Másnaposokat néztük. Hatalmas egy film. És pont arról szól, hogy Las Vegasba mentek a főszereplők, hogy legénybúcsút tartsanak. Oké! Ettől nem lett jobb. Csak néztük, néztük, majd elsötétült minden. Azt hiszem, elaludtam.

*

- Ébreeeedj! - kiáltotta Erin. - Kendall és Logan mindjárt itt lesznek!

- Mi?! Mi van?!

- Lo-gan és Ken-dall mind-járt itt lesz-nek!

- Azt értettem...

- Szerintem át kellene öltöznöd...

- Miért? Jó vagyok így... - kezdtem, de aztán megláttam magam.

Hát, a ruhám össze-vissza volt rajtam, a melltartóm kilátszott, és nem volt rajtam gatya(!).
- Én barom, nem is hoztam váltó ruhát!
- Semmi gond! Nekem van!
Gyorsan átöltöztem:

- Így fázni fogsz! Vedd fel még ezt az anyaszomorító fekete felsőt!
- Ö...
- Tudom, hogy rosszul néz ki, de csak ez van...
Kicsit kedvtelenül, de felvettem. Még gyorsan elmentem reggelizni Jenna-valmés mire visszaértünk, Kendall és Logan már a kanapén várt. Még szerencse, hogy a "táncos" fiúk addigra már elmentek.
- Szia... - mondták és vizslatni kezdtek. 
- Mi az?
- Semmi...
- Körbenézett az egész házban, hátha talál olyan nyomot, ami bebizonyítja, hogy pasik jártak itt! - röhögött fel Logan.
- Mintha te nem tetted volna ugyanezt! - vágott vissza Kendall.
Akkor vettem észre, hogy óriási rend uralkodik. A lányok csak vigyorogtak. Crystal még kacsintott is egyet.
- Mindegy. Arra gondoltam, hogy vissza kellene indulnunk... - kezdte Logan.
- De, előtte elmehetnénk sétálni egyet. A városban van egy kis park. Tök hangulatos.
- Felőlem mehetünk! - mondták egyszerre a lányok.
- Felőlünk is!
Idő közben, Carlos és James is megjelent. Elmentünk abba a bizonyos parkba. Úgy kell elképzelni mint egy erdőt. Látni lehetett onnan, a mini Eiffel-tornyot, a mini Szabadság Szobrot és egy csomó más híres mini építményt, amire Las Vegas irigy volt és úgy gondolta, hogy az ő városukban feltétlenül meg kell ezt építeni. Kendall-el egy kicsit lemaradtunk, hogy tudjunk beszélni.
- Két nap múlva esküvő! - mondtam.
- Izgulsz? - kérdezte.
- Eléggé!
- Én is!
Az esküvő Hawaii-on lesz megtartva. Holnap, vagy még ma, odautazzunk, hogy elkezdődhessen az esküvői próba. Na! Azért nem olyanra kell gondolni, hogy mint a régi időkben elszavalunk ilyen kis fogadalmi esküt. Illetve, én és Jenna kértük Kendall-t és Logan-t, hogy mindenki írja meg a sajátját, de ők "fiúk és őket nem hatja meg, az ilyen lányos hülyeség". Oké! 
- Megvan már az esküvői ruhád?
Hirtelen a szám elé kaptam a kezem.
- Jaj, csak azt ne mondd, hogy elfelejtetted! - hüledezett Kendall.
- Elfelejtettük - mutattam Jenna-ra, aki éppen Logan nyakában ült. - Jenna! - kiáltottam.
- Na?
- Az esküvői ruha!
- Mi van vele?
- Elfelejtettük!
- Basszus! Akkor most mit csinálunk?
- Először is sétálunk egyet, megnézzük, a "mini látványosságokat", és aztán a hölgyek, elmennek esküvői ruhát választani - mondta Logan.
Nagyon jól éreztük magunkat! Komolyan!

Már majdnem besötétedett, amikor az áruház elé értünk. 
- Jó napot!
- Igyekezzenek! Fél óra és zárunk! - kiáltott ránk az egyik eladó. 
Az utolsó 5 percben sikerült kiválasztani a ruhánkat és indulhattunk vissza Los Angelesbe.