2.
Rész Találkozás
"Á, hétfő! Hogy én, hogy utállak...Álj! Héfő? Úristen!
Hétfő! Repülök Los Angelesbe!"
Ezekkel a gondolatokkal ébredtem fel. Első dolgom, volt,
hogy ellenőrizzem magam a tükörben. Sikeresen vettem a bőrönd-akadályokat a
szobámban, amik elszórva hevertek a földön… Ki hitte volna, hogy ennyi
bőröndünk van itthon. Odaléptem a tükörhöz, és örömmel nyugtáztam magamban,
hogy milyen borzasztóan nézek ki. Visítást hallottam lentről. Megjött Jenna.
Úgy trappolt fel a lépcsőn, hogy azt hittem leszakad. Berúgta az ajtómat (szó
szerint) és rám vetette magát, fülsüketítő sikongatások közepette. Az utóbbi
két napban igyekeztünk minnél többet megtudni a Big Time Rush együttesről.
Nos…sikerült. Szinte mindent tudok róluk. Ki hol született, középső nevek,
csillagjegyek… (James megszállottan olvassa a horoszkópokat) kedvenc banda,
kedvec szín és szuperhős… (Kendall imádja Spidermant) szóval mindent. DE! Attól
még hogy a sorozatban jófejek, az még nem azt jelenti, hogy a való életben is
azok.
- Siessetek! Elkésünk! - rohant fel anya, és egyszerre három
(nem túlzok) giga bőröndöt vett magához, és úgy indult le a lépcsőn.
- Anya, ha épségben leérsz, és ez mind befér a kocsinkba,
esküszöm, hogy jelöltetlek Oscar-díjra! - kiabáltam utána.
- Ki mondta, hogy kocsival megyünk? - kiáltott vissza
lentről. Úgy látszik leért.
Jenna-val összenéztünk, és segítettünk levinni a maradék
bőröndöt. Lent, egy limuzin várt minket. Tátva maradt a szánk. Beny már bennt
ült a kocsiban, és heves mozdulatokkal mutatta, hogy pezsgő is van bennt.
- Mi van? - kérdezte anya. - Ha már Los Angelesbe repülünk,
akkor miért ne tehetnénkluxus körülmények között?
- Jah, mert pont pénzben úszunk… - emlékeztettem anyát.
- A kiadó, azt mondta, hogy az összes költséget álják.
Már épp válaszra nyitottam a szám, amikor Jenna a vállamra
tette a kezét:
- Ne vitatkozz…nyert!
Legyintettem, majd beszálltam a kocsiba, ami egyébként
hatalmas volt. Kb. fél óra volt a reptérig az út. Miután kiszálltunk, két
öltönyös tag odajött hozzánk és elvette az összes cuccunk és a repülőjegyünk,
aztán valamilyen fém detektorral átvizsgáltak.
- Mindenki megvan?! - kiáltotta anya.
- Anya! Mind itt vagyunk! Nem kell kiabálni - tártam szét a
karom.
- Igazad van. Na? Kinek kell pisilnie? Mert akkor már mind
egyszerre menjünk, hogy…
- A gépen is van wc - fogta a fejét Beny.
- Ott a pont! Valaki ka… - kezdte, de be sem tudta fejezni,
mert mind elindultunk a géphez.
15 perc múlva felszálltunk. Az első osztályon kaptunk
helyet. Anya és Beny mögöttünk, Jenna és én pedig legelől ültünk. A drága és
egyetlen öcsikém egész úton rugdosta a székem.
- Na jó, én megyek hányni - jelentettem ki ünnepélyesen és
felálltam, hogy rohanjak a wc felé.
- Fölösleges, megérkeztünk - mondta Beny.
Hirtelen minden ingerem elmúlt, és kinéztem az ablakon. Meg mernék
rá eskündni, hogy láttam Paris Hilton-t fenntről. És ekkor megszóllalt a
pilóta:
"Megérkeztünk! Kérem utasainkat, hogy készüljenek a
leszálláshoz! Köszönjük, hogy a…" a végét meg sem hallottam. Túlságosan
lefoglalt az első mondat. A gépünk Leszállt, mi pedig elindultunk, hogy
felvegyük a poggyászunkat. Ahogy kiléptünk a reptér ajtaján, rögtön
észrevettünk egy fekete limuzint. Egy nő szállt ki belőle, és egyenesen felénk
indult. Tisztára mint a Terminátorban.
- Üdvözlöm önöket Los Angelesben! A nevem Miranda Mcclean.
Én vagyok a BTR mendedzsere. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek Ariana! -
nyújtotta felém a kezét.
Gyorsan megráztam.
- Most elmegyünk a szállodába, de út közben még benézünk a
forgatási helyszínre, ahol találkozni fogsz a többiekkel.
Jenna-val egyszerre néztünk, össze és egyre jobban
vigyorogtunk. Miranda értetlenül nézett ránk, amíg Beny nem kiáltotta neki,
hogy "Most jön az a rész, amikor lányosan fogunk sikongatni". És
igaza volt. Az egész utat végig sikítottuk. Csak akkor hagytuk abba, amikor
megérkeztünk. Hirtelen olyan, volt mintha egy videót néznék a You Tube-on ahol
a "kulisszák" mögötti életet mutatják be. Egy biztonsági őr, egy
belépőkártyát akasztott a nyakamba "szereplő" jelzővel, Anya, Jenna
és Beny pedig "családtagok" szöveggel a nyakukban ballagtak utánam.
- Ez lesz, az öltöz…
Hirtelen baromi hangos puffanást, egy reccsenést és nagyon
hangos röhögést hallottunk. Azonnal kinyitottuk az ajtót, mire a négy fiú
abbahagyta amit éppen csinált. Körülöttük minden apró darabokban volt. A
széktől kezdve a szekrényig (?) és azt hiszem egy ember is volt alatta.
- Big Time Rush! Mi folyik itt?
- Ca…Caca…Carlooos! - röhögött a magas barna hajú srác,
asszem James.
Nem tudta abbahagyni a röhögést.
Kendall odajött, szívott egy kis mély levegőt, és még mindig
elég vörös fejjel, de magyarázkodni kezdett:
- Elnézést a rendetlenségért! Megmagyarázom! Az úgy volt…
hogy - kezdte de kuncogni kezdett. - Szóval, Carlos lökdösni kezdte Jamest, aki
ugye visszalökött, és Carlos nekem esett. Én meglöktem…finoman…
- Aha! Azért van darabokban a lámpa - röhögött fel Logan.
- Ó igen a lámpa - folytatta Kendall. Szóval Carlos eltörte…
és Logan éppen olvasott, kiakadt, verekedni kezdtek, Carlos nekiesett VOLNA Logannak,
csakhogy Logan kitért előle és egyenesen James felé vetette magát - itt már
megint röhögni kezdett, de úgy, hogy allig értettük mit beszél. - De James
lehajolt… így Carlos átrepült felette, és nekiesett a szekrénynek, az meg rá!
Kész! Eddig bírtuk. Jenna-val olyan hangosan röhögtünk, hogy
mindenki minket bámult...
- O…óóó… - kerekedett el Kendall szeme. - Szia! Aria! Mizu?
- Shemmi - röhögtem.
Hirtelen megmozdult a szekrény, és Carlos bújt ki alóla:
- Aria-t mondtál? - kezdte, de miután meglátott, olyan fejet
vágott amit nem tudtam értelmezni. Nem tudtam, hogy ez vicsorító jaguár, vagy
egy ütődött majom.
- Ki a barátnőd? -
bökött Logan Jenna felé.
- A nevem Je…nna…
- Szia! - köszöntek egyszerre és mosolyogtak rá, Jenna pedig
lefagyott.
Szó szerint.
- Aria! Mivan a barátnőddel? - kérdezte Logan.
- Semmi, csak elmúlt a koffein hatása - hazudtam, de úgy
látszik bevette, mert együtt érzően bólintott.
- Szereted a hot dog-ot? - kérdezte Carlos csillogó
szemekkel.
Nemet akartam mondani, de miután James határozottan
bólogatott:
- Igen!
- Szuper! Majd egyszer elmehetnénk együtt enni!
- Mindenképpen - mosolyogtam, bár a gyomrom kis híján
felfordult. Pfujj.
- Sajnálom, hogy megzavarom a beszélgetést, de indulnunk
kell! - ragadta meg a karom Miranda.
Csak most vettem észre, hogy Anya, Beny, a biztonsági őr és
Miranda egész végig mögöttem álltak.
- Hé! - kiáltott Kendall. - Este jössz?
- Hova?
- A főnök megünnepeli egy vacsival a jöttödet.
- Partit rendeznek a tiszteletemre és én nem is tudok róla…
- Nem tudsz?...Hát majd akkor érted megyek…vagyis megyünk… persze
csak ha nem baj…Melyik szobában vagytok?
- A 2B-ben! - kiáltotta Miranda. - De mostmár mennie kell!
Logan vigyorogva integetett, majd Jamesra ugrott, Kendall
rajtuk röhögött, Carlos pedig vizibombával (?) közelítette meg őt. Éljen az
ismerkedés. Már a szállodában ültünk, amikor Jenna, feleszmélt a kómából és megkérdezte,
hogy szerintem helyes-e Logan, meg, hogy mit gondolok róla…
- Jenna! Röpke 10 perce találkoztunk elősször! Még nincs
róla véleményem!
- Jó! Na és a többiek? Carlos totálisan…
- Elmebeteg?
- Nem…
- Idegesítő?
- Nem…kicsit…nagyon…hagynád, hogy befejezzem?
- Bocs - sóhajtottam.
- Totál odavan érted. Olyan aranyos volt.
- Tényleg - ismertem el.
- Na és James - áradozott tovább. - Szerinted megvan az
összes kockája?
- Tuti - vigyorogtam.
- Róla van már véleményed?
- Helyes - nevettem el magam.
- Hahahaha. Na és Kendall?
- Róla sincs. Bár kedves volt tőle, hogy felajánlotta, hogy
elkísér a vacsira…
- Várj! Hova?
- Te hol jártál az elmúlt 15…mostmár 20 percben? - röhögtem.
- Lehibernált sokkos állapotban - mosolygott Jenna.
Aztán láttam, hogy elkomorodik.
- Szerinted én is jöhetek?
- Mindenképp velem kell jönnöd. Csodás kiegészítő lennél…
- Nem, nem! Veled nem mehetek! Az ciki lenne!
- Miért?
- 2 csaj, 1 pasi. Ciki!
- Igaz! Hívd el Logant!
- Oké! - pattant fel.
- Csak… Vicc volt…
Meg sem hallotta. Odasétált Mirandához, elkérte Logan
telefonszámát, és felhívta. Vagy 10 percig beszéltek, amikor Jenna egy
"Rendben. Ott találkozunk!" mondattal kinyomta a telefont. Oké.
Barátnőm kereken 40 percig visított, mivel Logan igent mondott. És csak tovább
csinálta volna, ha nem vetem fel, hogy készülődnünk kéne. Bevallom, hogy én is
örültem ennek az egésznek. Jenna és Logan szép páros lennének. És abban a
pillanatban eldöntöttem: Ők járni fognak!
