33. Rész Egyedül

Sziasztok! :) Meghoztam a következő részt :) Jó olvasást és várom a kommenteket :) 

33. Rész Egyedül

Vissza tértünk Los Angelesbe. Már el telt két hét és azt hittük Jenna-val, hogy beledöglünk a fiúk hiányába...Minden nap beszélünk telefonon, de az nem olyan mint egy összebújós este, vagy egy kis buli...Jah igen! Jenna hazautazott a szüleihez, úgyhogy gyedül maradtam...Hazautaztam volna én is, csak anyámék is elmentek, úgyhogy ott ugyan úgy egyedül lettem volna. Az esküvő előkészületei viszont szépen haladtak. A helyszín is megvolt és a ruha is. A vendégeknek elküldtük a meghívót és Gordon Ramsay lesz a főszakács. Már csak azt vártuk, hogy a fiúk hazajöjjenek. Utolsó reménységemben felhívtam Dake-t.
- Szia! Itt Dake. Valószínűleg csajozok és azért nem veszem fel a telefont! Hagyj üzenetet!
- Szia! Aria vagyok! Már rég beszéltünk! Nem tudom, hogy még Párizsban vagy-e, de jó lenne egyszer összefutni! Hívj vissza!
20 perc múlva felhívott és megbeszéltünk egy találkozót másnapra. Este még felhívtam Kendall-t, hogy beszéljünk.
- Szia! Milyen volt a napod?
- Szar...
- Na! Mi ez a hang? - hallottam meg Carlos-t a háttérben.
- Semmi, csak baromira unatkozok nélkületek! Jenna elment, ti is elmentetek és totál egyedül vagyok... - panaszoltam.
- Miért nem vagy Katelyn-el?
- Mert ő most a "pasijával van elfoglalva" és szinte semmi sem érdekli...

- Erin?
- Ő meg azon VAN, hogy bepasizzon...
- Szóval akkor egyedül vagy... - töprengett James.
- Te kihangosítottál?
- Aha!
Lelki szemeim előtt láttam, hogy elmosolyodik.
- Nyugi! Már csak 6 nap! - mondta Kendall.
- Jó!
- Na!
- Rendben szívem! - javítottam ki magam.
- Így már jobb! 
- Na és neked? Milyen volt a napod?
- Hát...Veled tökéletes lett volna...
-Dettó.
- Ne haragudj, le kell raknom! Megérkeztünk a turné következő helyszínére! Szia! 
- Szia...
Totálisan egyedül voltam, úgyhogy elhatároztam, elmegyek egy fodrászhoz és befestetem a hajam. Ott viszont meggondoltam magam, úgyhogy pár tincs fehér...vagy sárga...sárgásfehér lett. Fogalmam sincs, hogy miért ezt választottam, de örülök neki! Éppen hazafelé mentem, amikor dugóba keveredtem. Szuper! A Los Ageles-i dugók a legjobbak. Ebből estig nem keveredtem ki...Amikor hazaértem, már csak aludni volt időm. Illetve...Tudom, hogy nem volt szép dolog, de csekkoltam Kendall twitterjét. Vagyis...Feltörtem...Tudommm...Egy csomó üzenetet találtam rajongóktól, barátoktól, exbarátnőktől...Mi van? Rámentem arra, amit Kyra küldött. A szokásos témáról írt, hogy ő tovább lépett és, hogy Kendall mennyire sajnálhatja, hogy lemondott róla...Stb. Egyszer csak kopogtattak az ajtómon...És akkor megláttam Dake-t.
- Szia! - köszönt és megölelt.
- Szia! Mit keresel te itt? Nem úgy volt, hogy holnap fogunk találkozni?
- De...Csak arra gondoltam, hogy jobb éjszaka moziba menni mint nappal...
- Oké! De előbb gyere be! Teát?
- Köszi, kérek...Mit csináltál már megint?
- El kell mondanom valamit.
Már olyan rutinos voltam a terhesség bevallásába, hogy leültem mellé és kicsúszott a számon:
- Terhes vagyok!
- Mi van?
- Jól hallottad!
Már megszoktam, hogy mindenki így reagál...
- Ez most komoly?
- Úgy néz ki...
- Ez tök jó!

 - Tényleg?
- Tényleg...
- És van még valami...
- Kendall is terhes?
- Nem! - nevettem.
- Jenna?
- Hát, ő is...De most nem ezt akartam mondani.
- Hanem mit?
- Két hét múlva lesz az esküvőm Kendall-el és szeretném, ha eljönnél!
- Wow! Ez gyors volt! Hát, meglátom, hogy mit tehtetek. Nem ígérek semmit, de megpróbálom...
- Oké! Akkor menjünk!
Kellett nekünk horrort választani...Dake vagy háromszor FELSIKÍTOTT a film alatt. Pedig nem egy ijedős fajta:

- Mu...Muszáj ezt nézni?

- Te választottad!
- Nem is! Együtt választottuk...
A homlokomra csaptam. Egy öreg néni le pisszegett. Egy öreg néni, aki pattogatott kukoricával vigyorgott a film közben...Oké...Miután vége lett a filmnek, hazafelé sétáltunk. Minden zajra felkaptuk a fejünket és messze elkerültük a sikátorokat. Amikor hazaértünk 2x is megbizonyosodtam arról, hogy bezártam-e az ajtót.
- Nekem menni kellene...
- Ne! Maradj itt! Félek! - mondtam és kényesen rángatni kezdtem a karját, majd elnevettem magam. - De most tényleg! Van a szomszéd szobában is egy kiadó ágy...
- Hát, rendben...
0:32 volt, amikor lefeküdtem aludni.

*

Másnap reggel az ébresztő óra csörgésére ébredtem. A kezemmel matattam az éjjeli szekrényemen, majd amikor az ujjaim megtalálták az idegesítő hang forrását, lecsapták. A fejemet lassan felemeltem a párnáról és a telefonomért nyúltam. Még csak fél hét volt, de hallottam ahogy Dake a konyhában tevékenykedik. Majd hallottam, ahogy nyílik a bejárati ajtó...Csak nem elmegy? Ekkor hallottam, hogy egy csomóan belépnek a nappaliba. A legjobb az lesz, hogy tettetem az alvást. Az ablak felé fordultam és egy ideig a sötétítőt néztem, majd arra lettem figyelmes, hogy valaki nagyon lassan benyit a szobámba...
- Hu! - kiabált Dake, mire én tettetett ijedtséggel a mellkasomhoz kaptam és lihegni kezdtem.
- Ne hülyéskedj már!
- Lent várnak...
- Kicsodák?
Meg sem vártam a választ. Kipattantam az ágyból és lesiettem a lépcsőn. Egyszer csak elém állt Logan.
- Te meg mit keresel itt? - mondtam és megöleltem.
- Haza jöttünk...
- Kendall?
- A konyhában...
Még be sem fejezte, de én már átfutva a nappalin rohantam a konyhába. A vége felé egy picit lelassítottam, hogy ne halljon meg. Amikor a háta mögé értem, átfogtam a mellkasát és megöleltem. 
- Hogy kerülsz te ide? - kérdeztem, majd egy puszit nyomtam a vállára.
-Két helyszín lemondta a turnét, 3 napot pedig elméletben pihenéssel töltöttünk volna, de egyhangúan úgy döntöttünk, hogy hazajövünk. Jenna?
- Csak vasárnap jön...
- Értem. Amúgy mit keres itt Dake?
- Ő volt az utolsó reménységem...Halálra untam magam...
- Van okom féltékenykedni?
- Nincs - nevettem. 
- Meghívtad az esküvőnkre?
- Igen és azt mondta, hogy nem biztos, hogy el tud jönni...De most mennem kell...
- Hova?
- Dake-el elmegyünk kávézni. Még tegnap megígértem neki!
- Oké! Jó szórakozást! Várlak a tengerparton...A tenger parton, mert ott szervezek egy randit kettőnknek, de te nem tudsz róla - helyesbített, amikor értetlenül néztem rá.
Felöltöztem és elmentünk Dake-el a kávézóba. Mindketten hosszú kávét rendeltünk. Direkt messzire ültünk a többi embertől, hogy nyugodtan beszélgethessünk:

- Amúgy mizu?
- Semmi. 
- Gondolom te is magántanulóként fejezted be a sulit.
- Így van! Milyen volt Párizsban?
- Jó - mondta és felemelte a poharat.

Kicsit bővebben?
- Nagyon jó!
- Oké...
- Úgy voltam Párizsban, hogy még a Eiffel tornyot sem láttam...Folyton fotózási helyszínekre utaztam...Nem volt egy kellemes élmény...
- Ó! Na és? Jó most újra itthon?
- Nagyon! És veled mi történt? Azon kívül, hogy terhes lettél és eljegyeztek...
- Hát, összeköltöztünk Kendall-el, Anyának lett egy új pasija, Beny meg még mindig haragszik, mert szerinte Kendall felcsinált. 
-  Jenna?
- Ő teljes harmóniában él Logan-el. Gondolkozik rajta, hogy elkezdi a modell szakmát. Illetve már nagyon várja Alex-et, ilyen tornákra jár el, pedig még nem is látszik neki a baba.
- Alex? Így hívják?
- Igen. Az én kislányomat pedig Nica-nak!
- Király neve van!
- Tudom! - mosolyogtam büszkén.
- Na jó! Mehetünk?
- Mehetünk.
Ő egy fotózásra ment, én pedig a tengerpartra, ahol megbeszéltem Kendall-el a találkozót. De előtte gyorsan átöltöztem.
- Szia! - köszöntem és megcsókoltam.

- Szia! Hoztam neked valamit...
- Kendall! Tényleg...Ne!
- Ugyan már! Imádni fogod! - mondta és odanyújtott nekem egy karkötőt:

 - Köszönöm! - mosolyogtam.

- Ingyen volt!

Erre csak egy gyors puszi volt a válaszom.

- Várj, nem! Adj egy húszast!

Kotorni kezdtem a táskámba, amikor megragadta a kezemet és magához húzott. 

- Vicc volt! 

- Jaaa!
- Nem mondod, hogy komolyan vetted!

- Hát...

Sétálni kezdtünk a parton. beszélgettünk, mesélt nekem a turnéról, hogy találkozott rajongókkal, akik azt kérdezgették, hogy én miért nem jöttem vele? És elmondta RÉSZLETESEN, hogy mit csináltak.

- Ugye tudod, hogy most egy ideig nem megyek turnéra?

- Tudom. Mikor lesz a legénybúcsú?

-Holnap.

- De ugye...

- Nem, nem hívok sztriptíztáncosnőket...

- Nem azt mondtam, hogy nem hívhatsz, csak...

- De, láttam a szemedben.

- Na jó! Tudod mit? Nyugodtan hívj csak lányokat, ugyanis Jenna és az én  bulimon chippendale fiúk lesznek.

- Komolyan? - nézett rám egy kicsit furcsán.

- Addig amíg nem csaljuk meg egymást, nincs gond.

- Oké!

Egy kicsit előbb mentünk lefeküdni. Már mindkettőnknek hiányzott a másik. Kendall megcsókolt, majd rádöntött az ágyra. Levette  felsőmet, majd én is az övét. Rajta alsógatya, rajtam pedig semmi sem volt, amikor Carlos vidáman berúgta az ajtót. 

- Dubidubi...Hoppá! 

- Carlos! - ordítottunk rá egyszerre és próbáltuk menteni a menthetőt. Kendall eltakart a kíváncsiskodó Carlos elől.

- Hé, nem látta valaki a vizes hatású...Á, úristen! Kifolyik a szemem! - sipítozta James, amikor meglátott.

Szúrós pillantásokat vetettem felé.

- Á, kit akarok becsapni! 

- Féltékeny vagy? - nevetett Kendall.

- Dehogy is! Nyilvánvaló, hogy itt csak te lehetsz féltékeny Adonisz testemre. Hozom a kamerát!

- Vagy inkább húzzatok ki a szobánkból! -ajánlotta fel Kendall.

- Jaj ne már!

- De már! 

Egy hatalmas sóhajjal mindketten szíveskedtek kifáradni a szobánkból.

- Folyathatjuk? - kérdezte Kendall és megcsókolt.

- Még szép! - mondtam és levettem az utolsó ruhadarabot is róla. 

Ekkor kopogás nélkül benyitott Jenna. Igaz, hogy a jelenetnek csak egy töredékét látta, de egy egész zacskó popcorn esett ki a kezéből. Mellette Logan, pedig azt hiszem, lefejelte az ajtót.

- Jól vagy? - kiáltottunk egyszerre utána.

- Még megvagyok! - kiáltott vissza.

- Oké!

Nem voltunk olyan hülyék, hogy harmadszorra is belekezdjünk, úgyhogy lefeküdtünk aludni.