36. Rész Titkolózás

Sziasztok! :) Nagyon örülök a kommenteknek és annak, hogy olvassátok a történetet! :) Most meg hoztam a következő részt! Remélem, tetszeni fog :)
*
És lehet köpködni, utálni, de el kell mondjak valamit. A napokban elhatározom, hogy írok egy One Direction-os fanficet (és most pártolt el minden olvasóm xD ) Direkt úgy akarom írni, hogy a Rusherek is egy picit megszeressék. (Tedd le a kést, nem éri meg :D ) Amúgy meg azért kezdtem el írni, mert ezen a blogon semmi ihletem nem volt. (Nyugiii vaaan :3 )Itt a link, ha valaki el akarná olvasni, de kötve hiszem xD http://onedirectionandme12.blogspot.hu A részek mindig egyszerre fognak felkerülni, tehát, ha ide feljön egy rész, akkor oda is :)

FIGYELEM! A MOST KÖVETKEZŐ RÉSZBEN ELŐ FORDULHAT +18-AS TARTALOM, CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE OLVASD! ÉS CSAK, HOGY TISZTÁZZUK! SOKAN ÍRTATOK NEKEM, HOGY "MIÉRT NEM ÍROD LE RENDESEN A SZEXJELENETEKET" "EZ ÍGY NEM JÓ!" STB. HÁT, TESSÉK! (NA JÓ, ÍGY SEM ÍRTAM LE TELJESEN :D) EZEN KÍVÜL, EZ A RÉSZ ELÉG NYÁLAS LETT! :D ~ by. Aria

36. Rész Titkolózás

A nászutunk első napját töltjük a Bahamákon:

 - Hé! - kiáltott Kendall. - Nem megyünk be a vízbe?
- De! Miért is ne...
Mióta James-szel csókolóztam...Na jó, nem nevezhető igazi csóknak, csak egy  puszinak. Szóval, azóta elég nagy bűntudatom van.
- Mi a baj? - kérdezte Kendall.
- Semmi... - mondtam, felálltam és egy mosolyt erőltettem az arcomra.
Kendall megfogta a kezem és együtt rohantunk be a hullámok közé. Bent a vízben magához húzott és megcsókolt.
- Hol vannak Logan-ék? - kérdezte, miután elengedtük egymást.
- Még fent vannak - kuncogtam. 
- Értem...
Még 20 percig elszórakoztunk a vízben, majd mi is felmentünk a szobánkba, mert este vacsizni megyünk. Bementem a szobámba és lehuppantam az ágyra. Egy kicsit pihentem, majd felhívtam telefonon anyáékat. Utálom, hogy sokat kell utaznom és nem lehetek gyakran velük. 
- Szia! Minden rendben? - kérdezte anya.
- Szia! Igen. Ott?
- Itt is. Milyen a nászút?
- Jó, csak fura, hogy nincsenek itt a fiúk. 
- Értem. Figyelj csak, Beny szeretne veled beszélni. Odaadom neki a telefont. Szia!
- Oké! Szia!
- Csá tesó! - köszönt Beny.
- Hali! Mizu?
- Semmi. Ott? Leharapta már Kendall micsodáját egy cápa?
Elnevettem magam.
- Beny!
- Mi az? Még mindig haragszom rá amiatt, hogy keresztapa leszek...
- Hé...
- De, ha vesz nekem egy kocsit, talán kiengesztel...
- Haha! Na várj, le kell tennem, kopognak!
Kinyomtam a telómat és az ajtóhoz léptem. 
-  Ki az? - kérdeztem.
- A jó isten! - hallatszott Logan hangja a másik oldalról.
- Szia! - nyitottam ki nevetve az ajtót.
- Hali! Vacsizni mentek este? - kérdezte.
- Ö...igen. Miért?
- Szuper! Nem bánnátok, ha mi is veletek mennénk? 
- De...Persze! Gyertek!
- Okés! 
- Akkor este találkozunk! Szia!
- Szia!
A hátra lévő időt a személyzet szekálásával töltöttem el. Hirtelen kopogtattak az ajtómon. 
- Szia! - köszöntem Kendall-nek, aki egy szál rózsával állt a kezében. 
- Szia! Tessék! - nyújtotta oda a virágot, amit egy csókkal viszonoztam.
Még elmentünk Jenna-ékért, majd együtt mentünk az étterembe. Ahhoz képest, hogy Kendall alig tudott aszalt foglalni, mert "annyian vannak", elég kevés embert láttam:

- Hát...Legalább nincs nagy tömeg! - suttogta Kendall és egy puszit nyomott az arcomra.
- Ma este el kell mondanom neki! - suttogtam magamban.
- Nem mondhatod el, ma este van a nászéjszakátok! - mondta az agyam.
- De...Muszáj lesz...Nem tudja tovább magában tartani! - válaszolta a szívem.
Egész vacsora alatt cikáztak a fejemben a gondolatok.
- Ugye szívem? - ébresztett fel az álmodozásomból Kendall.

- Mondd még egyszer?
- Mondom...Nekünk nagyjából szeptemberre várható a baba ugye?
- Igen...Azt hiszem. Na és nektek? - fordultam Logan felé.
- Detto - válaszolták egyszerre.
Még egy ideig beszélgettünk, amikor megjelent a pincér, aki ki akart kezdeni Jenna-val, de Logan kiadta az útját. Persze ezen a pincér felkapta a vizet, úgyhogy jobbnak láttuk, ha távozunk. Hazafelé Kendall-el leváltunk és a part felé vettük az irányt.
- Hová megyünk? - kérdeztem, amikor észrevettem, hogy a szálloda irányához képest visszafelé megyünk.
- Majd meglátod!
Még egy 5 percet sétáltunk, majd megérkeztünk egy nagy mólóhoz. Nem láttam a sötétben, hogy pontosan hova megyünk.
- Hajókázunk? - kérdeztem.
- Dehogy is! - nevetett Kendall.
- Akkor?
- Egy ház felé tartunk, aminek a bejárat része a vízre van építve. 
- Értem...
- Alattunk mély víz van, vigyázz, nehogy leess! 
Erre a mondatra közelebb húzódtam hozzá.
- Tudtam, hogy bedőlsz! Igen, az van alattunk, de nem mély és két oldalt korlátok vannak...látod? - mondta, rákulcsolta a kezeit a kezemre és együtt végigtapogattuk a rácsokat. - Meg, ha le is esnél: Egy, én itt vagyok és vigyázok rád, kettő, utánad ugranék és kimentenélek a félméteres vízből.
- Haha! És mi a harmadik?
- Három, már ide értünk, úgyhogy fölösleges! - tapsolt kettőt Kendall, mire a lámpák felkapcsolódtak.
Az egész "ház" nyitott volt. Mármint...azon az oldalon, ahol bejöttünk mindenhol ablak volt...
- Kendall...Mi van ha meg lát minket valaki?...
- Miért? Csinálni fogunk valamit? - kérdezte és közelebb húzott magához.
Oké! A pillangók akcióba léptek.
- Hát...tudod, mivel ez a nászéjszakánk...
- Igen? 
- Arra gondoltam, hogy egy kicsit lehetnénk ÚGY együtt...
- És? "Mi van, ha meg lát minket valaki?" - utánozta a hangomat.
- Bolond vagy! - nevettem és megcsókoltam.
- De így szeretsz!
- Így van!
- Na, most kezdhetünk a zuhannyal...Vagy a medencével...
- Legyen a medence!
- Ahogy akarod! De...nincs fürdőruha...
- És? - kérdeztem, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. 
Azt hiszem, egy picit sokat ittam...
- Ki vagy te és mit tettél Aria-val? - kérdezte Kendall miközben levette az ingét. 
- Én? Semmit - mondtam és én is vetkőzni kezdtem.
Mindketten bementünk a medencébe. Perverz volt, de jó. Ahogy magához húzott, éreztem a férfiasságát. Először csak olyan Kendall-esen estünk neki a dolognak, azaz semmi izgatás, de aztán rájöttünk, hogy ez így nem fog menni. 
- Na, jó! Szerintem folytassuk ezt az ágyban. Rendben? - kérdezte és meg sem várva a választ, a karjában kivitt a medencéből, felvitt és lerakott az ágyra. Ott csókolózni kezdtünk megint, majd egyik pillanatról a másikra sikerült eljutnom addig a pontig, amíg beleegyeztem, hogy most már csinálhatjuk. Gondolom ezután mindenki tudja, hogy mi következett. 
- Hé! 
- Mi az? Fáj? - kérdezte aggódva és megállt.
- Nem...
- Gyerünk, itt az alkalom, hogy elmond neki... - "suttogta" a szívem.
- Dehogy is! Légy már észnél! Akció közben vagytok! - "kiabálta" az agyam.
- Akkor?
- El kell mondanom valamit...
- Nem várhat?
- Nem... - mondtam és felültem.
Kendall átölelt és a kezével simogatni kezdte a vállamat.
- Na?
- Mielőtt még elindultunk volna, James bejött hozzám... - remegtem, ahogy ezeket a szavakat kimondtam.
- És? - kérdezte Kendall.
A hangjában érezni lehetett a gyanút.
- Bevallotta, hogy szerelmes belém.
- Hm...gondoltam...mire te?
Nagyon nagyot sóhajtottam.
- Ajjaj... - vigyorgott kínjában Kendall.
- Nem kell semmi NAGYON ROSSZRA gondolni...Csak...
- Csak?
- Izé...
- Mondd már! - sürgetett Kendall.
- Megcsókoltam! Vagyis...adtam a szájára egy puszit...
- Aha...
- Nagyon kiakadtál?
- Nem... - mondta és elfordult tőlem.
- Na... - mondtam és átöleltem. - Fordulj vissza!
Kendall sóhajtott és visszafordult. A kezemmel kisöpörtem a szeméből az izzadtságtól az arcára tapadt tincseket és megcsókoltam. 
- Ez még nem nevezhető megcsalásnak...Csak úgy éreztem, hogy ez most jár neki...érted? - nyomtam egy puszit a mellkasára.
- Ó, szóval akkor minden pasit le fogsz smárolni az utcán, akire úgy gondolod, hogy ráférne egy csók?
- Én nem ezt mondtam...Különben is, ha azt nézem, hogy ki csalta meg egy csomószor a másikat, akkor ezt igazán elnézhetnéd nekem! - kiáltottam, de rögtön a számra is tapasztottam a kezem. 
Ezt nem kellett volna...Ezt nagyon nem kellett volna! Én hülye, sose tudom befogni a számat!
- Kendall...ne haragudj! - kérleltem, amikor felkelt és öltözködni kezdett.
- Hagyj  békén! - kiáltott rám.
- Az istenért! Nászúton vagyunk!
- És?
- A gyerekeddel vagyok terhes...Pont most nem kellene veszekednünk...
- Mégis mit tehetnék, ha a feleségem szex közben kap lelkizős rohamot és bevallja, hogy smárolt a barátommal?
- Mi?! Ez még csak csóknak nevezhető sem volt!
- Nem érdekel... - mondta és kiviharzott az ajtón. 
A vékony, fehér takarót tekertem magamra és úgy rohantam utána.
- Tudod, hogy abban a szakaszban vagyok, hogy nem kellene idegeskednem... - baktattam lefelé a lépcsőn.
- Tudom...De nem hiszem, hogy idegeskedsz a férjed miatt, ha van rajtam kívül egy csomó pali aki körülötted ugrál... - mondta, amikor ő már leért.
- Nincsen csomó pali! Csak te vagy!
- Ó igen? - torpant meg a bejárati ajtóban. - Lássuk csak! Ott van Carlos, aki dacára annak, hogy most van barátnője, képes lenne mindent eldobni és iderohanni érted, ha nyikkansz egyet. Vagy James! Ó, igen. A hősszerelmes Rómeó! Vele is el kell beszélgetnem, amikor visszaértem L.A-be.
- El akarsz menni? - kérdeztem, miközben könnyek gyűltek a szemembe.
- Miért? Van más választásom?
- Igen! - léptem oda hozzá és hagytam, hogy az arcunk csak centikre legyenek egymástól. - Mindig van más választásod...
Lassan megfogtam a kezét.
- Miért kell nekünk folyton veszekedni? Még a nászutunkon is... - kérdeztem.
- Nem tudom - mondta és a homlokát az enyémnek támasztotta.
- Sajnálom amit mondtam...
- Igazad volt...Én sajnálom, amiért így felkaptam a vizet...
- Gyere ide! - mondtam és megöleltem.
- Folytassuk? - kérdezte. - Elég izgató látvány vagy itt, egy szál...mi ez? Te magadra húztad a takarót? - nevetett.
- Így van! Folytassuk... - adtam be a derekam, majd segítettem Kendall-nek levetkőzni.
Megragadta a csípőmet és engedte, hogy lovagló ülésben felugorjak rá. A kezei felhúzták a lábam, hogy körülöleljem a csípőjét, majd hátra dőlt velem az ágyon. A testünket betakarta a takaróval. A kezemet végig simítottam minden tetkóján és innentől minden ment tovább. Amikor végeztünk, még egyszer végigjárta a testemet, majd "legurult" rólam és sóhajtott egyet. 
- Ez a jófajta békülős szex volt!
- Így van! Holnap mit csinálunk?
- Arra gondoltam, hogyha már így megemlítetted, elmehetnénk hajókázni...
- Ez jó ötlet... - mondtam, de ki kellett rohannom a WC-re.
- Jól vagy? - jött utánam.
- Ne, ne gyere be!
- Ugyan már!  - mondta, bejött és letérdelt mellém. - Hogy érzed magad?
- Mint akit a falhoz vágtak...A terhességtől van...Szóltak, hogy ez lesz...
- És, még mire kell számítanom?
- Hát, eleinte a hormonális változások és a hányinger visszaveszik a szexuális érdeklődést...
- Hát, én nem úgy vettem észre...
- Idő kérdése drágám, idő kérdése!
- Neeee!!!
- Nyugalom, ez 1-2 hónapig fog tartani...Aztán ez egy idő után növekszik...
- Mármint a szexuális...izé?
- Igen...De aztán a testsúly növekedés és a hátfájás miatt ez megint csökkenni fog...idővel.
- Oké, akkor egyszerűsítsük le! Szólj, hogy mikor szeretnéd és csináljuk!
- Rendben! - nevettem. - De van még más is!
- Na? 
- Miután szültem, legalább hat hétig kerülni kell a nemi érintkezést...
- Nemár! Az két hónap!
- Nem baj, majd megoldjuk máshogy...Használd a fantáziád!
- Oké! Most viszont aludjunk! - mondta és visszafeküdtünk az ágyba. 
Ahogy átkarolt, éreztem a leheletét a nyakamon, amitől percek alatt elaludtam.